Új Gubacsi vasúti híd épülhet

A Csepeli ipartelepekre vezető műtárgy napjainkra teljesen elhasználódott, csak öttel cammoghatnak rajta a vonatok, ezért a NIF tendert írt ki egy új hídszerkezetre, melyet másik helyen hoznának létre.

A Budapestre érkező teherszállítások jelentős hányada által érintett Gubacsi vasúti hidat igencsak megviselte az idő vasfoga, a vasúti forgalom lebonyolítására már alig alkalmas: öt kilométer per órás sebességkorlátozást és 18–20 tonnás tengelynyomás-korlátozást kellett bevezetni. Mivel a következő szint már a vasúti forgalom leállítása lenne, ezt el kell kerülni, hiszen a csepeli térségnek a híd az egyetlen tehervasúti kapcsolata. Ennek érdekében a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzést jelentetett meg egy új híd építésére, melynek tervei már elkészültek, a munkálatok pedig hamarosan meg is kezdődhetnek – számol be Facebook-oldalán a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, Vitézy Dávid.

A meglévő két hídszerkezet közül az északin található iparvágány a csepeli oldalon szétágazik és három telephelyet is kiszolgál. Ezen a területen alakult ki a vasúti, vízi és közúti áruszállítás között egy nagyon fontos intermodális átrakópont, az ország legnagyobb teherforgalmú kikötőjének számító Csepeli Szabadkikötő, ahol tehervonatokról teherautóra is sok árut rakodnak át. Ez az iparvágány szolgálja ki a Metrans forgalmas konténerterminálját, és a Mol telepét is – emeli ki a BFK-vezér.

Az Európai Unió klímacéljainak és a magyar környezetvédelmi kormányzati tervek eléréséhez is elengedhetetlen a vasúti teherszállítás, mivel egy átlagos tehervonat hatvan–hetven kamionnyi árut is képes elszállítani. A vasút az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mindössze 0,4 százalékáért felel – a közlekedési ágazat a teljes kibocsátás 25 százalékáért. A vasút a legbiztonságosabb szárazföldi közlekedési mód is: közúton huszonötször nagyobb az esélye egy balesetnek. „Az Európai Bizottság adatgyűjteménye, a Közlekedés externális költségeinek kézikönyve szerint, ha pénzre számoljuk át például a légszennyezés kárait, egy tonna áru ezer kilométerre fuvarozása benzines furgonnal 1720, dízelessel 4860, kamionnal 760, dízelmozdonnyal 680, villanymozdonnyal viszont csak 4 cent kárt okoz!” A vasúti teherszállítás nagy része Magyarországon is villamos vontatással zajlik, hosszú távon pedig érdemes az olyan rövidebb szakaszokat is villamosítani, mint a csepeli – hangsúlyozza ki Vitézy.

A Gubacsi híd esetében a meglévő műtárgyat nem lehet megerősíteni, mivel ehhez a Soroksári-Dunába új pillért kellene építeni, ez viszont akadályozná a hajózást. Az előzetes vizsgálatok arra jutottak, hogy egy új híd szükséges, de nem a régi helyén, mivel a vasúti forgalmat folyamatosan fenn kell tartani. A tervek szerint az új, alsópályás acél ívhidat a meglévő hídszerkezettől tizenöt méterre északra hoznák létre, 145 méteres nyílással. A két parti nyílás egyenként 22 méteres merev tartóbetétes vasbeton gerendahíd lenne. azonban A régi híd közúti forgalomra még hosszú ideig alkalmas lesz, a kerékpárút is a mostani helyén maradhat, ennek érdekében a korábbi megállapodás alapján a vasúti forgalom megszűnését követően a BFK átadja a hídszerkezetet a Fővárosi Önkormányzat kezelésébe.

A beruházással a híd után, a három telephelyre történő szétágazás előtt egy forgalmi kitérő is épülhet, mellyel az egymással szemben közlekedő vonatok ki tudják kerülni egymást, kisebb mértékben zavarva a közúti forgalmat a Corvin csomópontban.

(Nyitókép forrása: Google)