Több villamos jöhet Pestre?
Az ajánlatok csütörtöki beadása után hivatalos információ még nincs a budapesti villamostenderről (a BKK azt ígéri, a jogszabályoknak megfelelően a kiértékelés után, hetek múlva adnak majd adatokat a közbeszerzési eljárásról), ám számos elem kiszivárgott. Először is: nem lett igazuk azoknak, akik a túlzottan részletes kiírási paraméterek (elsősorban a szoros határidővel együtt fenyegetőnek tűnő közbenső és végső kötbérfeltételek) nyomán amiatt aggódtak, hogy nem lesz (elég) jelentkező. Még olyan szállító is adott be ajánlatot, amelynek képviselői erre panaszkodtak. (Igaz, a háromszori határidő-halasztás okát is jelentő hosszas egyeztetések során némileg módosultak is a részletek.)
Négy gyártó is komolynak tekinthető ajánlatot tett: A cseh Škoda, a spanyolországi CAF, a német Siemens és a svájci Stadler. Vagyis olyan nagyágyúk maradtak végül távol a tendertől, mint a kanadai Bombardier vagy a francia Alstom. Információink szerint az előbbi multinál az utolsó napokig úgy volt, hogy próbálkoznak. Az utóbbinál viszont nem is igaz teljesen a távolmaradás, legalábbis a Napi úgy értesült, hogy a Škodának hiányzó referenciát az Alstom adja. (A közbeszerzés ismeri az ilyen közreműködést, amely nem éri el azt a mértéket, hogy konzorciumban kelljen indulni. Lehet, hogy az Alstom beszállítója lenne a Škodának, de az is, hogy ennél korlátozottabb lenne a szerepe.)
Az ajánlattételi folyamatnak volt még egy, a kívülállókból talán mosolygást, a konkurensekből azonban neheztelést kiváltó mozzanata. Közvetlenül a határidő lejárta előtt, a többiek után a lengyel PESA képviselői is beadtak egy anyagot. Noha a többiek jókora dobozaihoz képest kicsi borítékukról már tudni lehetett, hogy abba aligha fér bele egy rendes ajánlat a megkövetelt példányszámban a szükséges mellékletekkel, mindenesetre így végighallgathatták és végigjegyzetelhették a többi ajánlatból ez alkalommal kiderült részleteket. Ilyenkor ugyanis az ajánlattevők előtt felolvassák az ajánlatok számszerű adatait összefoglaló úgynevezett felolvasólapokat. Mire végül kiderült, hogy a PESA borítékja nem tartalmaz értékelhető ajánlatot, már tudhatták, amit tudni akartak.
Végül is négy ajánlat érkezett a 25 rövidebb és 12 hosszabb villamosra. A sajtóban megjelent számok szerint az egykori Ganz Transelektro Közlekedési Rt.-t is átvevő plzeňi Škoda 78,3 millió eurót, a beasaini, baszkföldi CAF 90,4 millió eurót, az Astrával, az aradi vagongyárral konzorciumban induló Siemens 115 millió eurót, a Stadler pedig 117,6 millió eurót kért a 37 villamosért. A pontozásnál az ár 62 százalékot ér, számos más szempontot is értékelnek, vagyis talán a Škoda és a CAF, illetve főleg a Siemens és a Stadler közötti árdifferenciát kompenzálhatják egyéb pontok, e tekintetben módosulhat a sorrend a végső értékelésnél, ám a két „olcsó” ajánlatot aligha győzheti le a másik kettő, ha azok közül legalább az egyik érvényes lesz.
Magyarán úgy tűnik, ha minden rendben van a csehek ajánlatával, Škodák jöhetnek Budapestre, ha nem, akkor valószínűleg CAF-ok.
A BKK igen bőséges opciót is kikötött a kiírásban. Ez azt jelenti, hogy ha lesz rá pénz, a főváros vehet még az itt nyertes villamosokból. Ebben még semmi különös nincs. De elképzelhető, hogy ilyesmire akkor is lehetőség nyílik, ha nem kerülnek elő újabb eurók. Ahogy már az eddigiekből is kiderült, a Škoda és a CAF a szokásoshoz képest meglehetősen alacsony árakat ígért. Az ágazat ismerői egyetértenek abban, hogy ennek oka, hogy a két gyártó jelenleg piacszerzési fázisban van. Emlékezetes, a miskolci és a debreceni tenderen is éles versenyt vívtak leszorított árakon. (Az előbbi városban a csehek, az utóbbiban a baszkok diadalmaskodtak.)
Ebből azonban az is következik, hogy a villamosok kevesebbe kerülnek, mint az előzetes kalkuláció, magyarán az EU által e célra biztosított keretből jócskán marad még. Nem ördögtől való ezek után az az ötlet, hogy érdemes lenne a pénzt további villamosokra elkölteni! Ha tudjuk, hogy még a Stadler ajánlata is a büdzsén belül van, azt is tudjuk, hogy a pénz harmada nincs lefedve. Škoda-áron tehát akár (a példa kedvéért) még hat Combino-hosszú és még tucatnyi rövidebb jármű is kijönne a pénzből.
Az ötlet megvalósítása persze nem automatikus. Az EU a konkrét darabra ítélte oda a támogatást. Ám az is igaz, mindenkinek érdeke lenne a nagyobb üzlet. A keret aligha fordítható már másra, a fölös összeg így nemcsak Magyararország, de az európai közlekedés számára is elveszne. Elvileg a nyertesnek is érdeke, hogy többet adhasson el, azonban itt jöhetnek gyakorlati problémák: mint ismert, a tender leginkább az idővel áll szűken, az utolsó villamos szállításával és a pénzügyi teljesítéssel, igazolással együtt bele kell férni a 2015. végi legvégső határidőbe. Ha a szállító kapacitása nem elegendő ugyanannyi idő alatt a nagyobb mennyiség legyártására, nem vállalhatja az üzletet. És hangsúlyozzuk még egyszer: ilyen korrekcióhoz a magyar kormány és Brüsszel beleegyezése is szükséges.
