Télutón Ipolyságra
A zólyomiak a hó utolsó szombatján gőzmozdonyvontatta nosztalgiavonatot indítottak, a menet különlegessége az volt, hogy a közel egy évtizede személyforgalom nélküli, Ipolyságra vezető pálya egy részét járta be.
Az I. világháborút lezáró békeszerződésben rögzített államhatár az Ipoly vidékének vasútvonalait több helyen is metszette, így az újonnan létrehozott Csehszlovákia államvasútja, a ČSD nem tudott ésszerű közlekedést lebonyolítani a térségben. A régiók összekapcsolása érdekében össze akarták kötni Ipolyságot (Šahy) Zólyommal (Zvolen). Ebből Ipolyság és Korpona között már megvolt a vasút, Korpona és Zolyom között új vasút építését határozták el. Az első kapavágásra 1923. január 3-án került sor.
A vonalon két rövid alagút és 188 híd, illetve áteresz létesült, emellett jelentős földmunkák elvégzésével töltések és bevágások építésére is szükség volt. Az építkezés a nehéz terep és a gépesítés szinte teljes hiánya ellenére meglepően gyorsan haladt, a forgalmat 1925. január 13-án vették föl.
A vonalat a ČSD kezelte, ám az I. bécsi döntés után, 1938-tól '45-ig a 12 kilométeres Ipolyság–Egeg-Szalatnya szakasz a MÁV-hoz tartozott. 1992-től a forgalmat a jogutód Szlovák Vasút, a ŽSR szervezte. Az utasforgalmat 2003 februárjában – gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva – leállították.
A február 25-i vonat két mozdonnyal, egy motor- és egy mellékkocsival közlekedett, valamennyi zsúfolásig volt az érdeklődő utasokkal. A vonómozdony, a 422,0108 pályaszámú kisgőzös 1909-ben épült a cseh-morva gépgyárban. A cs. és kir. Osztrák Álamvasút-társaság (kkStB) 178-as sorozatú lokomotívját a neves mozdonykonstruktőr, Karl Gölsdorf tervezte mellékvonali szolgálatra. A monarchia szétesése után az akkor megalakított Csehszlovák Vasúthoz (ČSD) 105 példány került, köztük vonatunk 1909-es építésű vonómozdonya is. A hazai vasútrajongóknak már régi ismerőse, hiszen a zólyomi és a budapesti gőzösversenyek rendszeres résztvevője.
A különvonatot hátulról segítő „Hurvínek” sem először jár határainkon belül: fotózhattuk már a Nagykürtösre (Veľký Krtíš) vezető vonalon és a kissé rossz emlékű szécsényi vasutasmajálison is. A ČSD egyik emblematikus megjelenésű járművének számító mellékvonali sorozathoz hasonló megjelenésű pótkocsik is épültek. A zólyomiak motorkocsija, mely az M131 1053 pályaszámot viseli, 1948-ban gördült ki a Tatra Kopřivnice gépgyár kapuján.
A menetet kísérő úgynevezett tűzoltóvonat fő funkciója a gőzös vízszükségletének biztosítása, a menetet praktikusan különleges géppel, a T466 0253-assal továbbították. E mozdony hangja ismerős hangulatot csempészett a csodás tájba: a gép szíve az M41-esben is alkalmazott, Pielstick-licenc alapján gyártott erőforrás, de abban is hasonlít a mi Csörgőnkre, hogy nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez a vontató is koptatta már a MÁV sínjeit, szécsényi vendégeskedése idején az M43 1081–essel közösen különvonatokat továbbított Nagykürtösre.
A viszonylag jó állapotú pálya és a vasutat kísérő, szemet gyönyörködtető táj miatt a vonalon rendszeresen közlekednek kirándulóvonatok, 2012-ben – a tervek szerint – még indul nosztalgiavonat a Zólyomból Ipolyságra vezető vaspályán.
