A Nagy Bumm, szuperszonikusan Székelyföld felett

A hangrobbanást nem csak akkor hallani, amikor egy gép épp átlépi a hangsebességet. A romániai hatóságok nem voltak bőbeszédűek.

Közfigyelmet és némi aggodalmat, sőt, egyes sajtóhírek szerint pánikot is keltett a székelyföldiek körében, hogy szerdán délelőtt „robbanásszerű hangot hallottak”, mint később kiderült, Hargita, Kovászna, Brassó, Prahova, Buzau és Vrancea megyékben is, vagyis egy meglehetősen nagy területen, főképp Erdély középső és déli részén. A hangjelenséget „szabálytalan kondenzcsíkok” megjelenése követte.

„Biztosnak tűnő értesülés” szerint egy katonai helikopter vagy egy drón robbant volna fel, amiről persze nehezen hihető, hogy ekkora területen hallatszana, sőt, megrezegtetné az ablakokat, a biztos értesülés nyomán útnak induló újságírók nem is találták nyomát semmiféle katasztrófának, viszont rendőrök mondták nekik, hogy valószínűleg a román légierő gyakorlatozott, és a jelenség hangrobbanás volt.

Végül, miután mindenféle helyi hatóság, beleértve az érintett megyei prefektúrákat, jelezte, nem tud a dologról és nem kapott értesítést, a védelmi minisztérium rövid közleményben jelezte, Kovászna megye fölött egy F-16-os vadászgép gyakorlatozott, amely átlépve a hangsebességet, hangrobbanást okozott.

Nade, tették fel a kérdést közösségi oldalakon, hogyan lehetséges, hogy ha egy gép átlépi a hangsebességet, aztán ilyen nagy területen lehet hallani?

A választ elég gyorsan megtalálhatjuk például a magyar nyelvű Wikipédiában, amely a hangrobbanás aerodinamikai keletkezése mellett egy fontos mondattal tájékoztat: „A hangrobbanás a szuperszonikus repülés során a földfelszínen végig hallható, nem csak a hangsebesség átlépésekor”. Vagyis, magyarázta a portálunk által megkérdezett szakértő, ha az illető F-16-os tartotta a Mach-1 fölötti sebességet, akkor az általa keltett lökéshullámok illetve a hangrobbanás mindenütt érzékelhető volt egy adott pillanatban, amikor a hangrobbanás elszenvedője ott van azon a területen, amin a kúp alakban terjedő lökéshullám eléri a felszínt. Tehát tulajdonképp folyamatos dörejről van szó, amit azonban csak akkor éreznénk folyamatosan, ha mi magunk is a géppel egyező sebességgel mozognánk a lökéshullám kúpján belül. Egyszerűen összefoglalva a dörej mindenütt érzékelhető volt, ahogy az illető repülőgép átsöpört az érintett övezeteken.

A hirmondo.ro által közölt fotón két dologra érdemes felfigyelni: a kondenzcsíkok légiharc-gyakorlatra utalnak, amelynek fontos mozzanata, hogy a riasztott gép gyorsan befogja a „betolakodót”, a védővadász akkor is elérje az „ellenséget”, ha az nagy sebességgel repül, az illető F-16-os játszhatta bármelyik szerepet. A másik: ritka, hogy novemberben ilyen szép kék az ég, ennyire alkalmas az idő, naná, hogy ezt a románok kihasználták a repülésre.  

Más hozzászólók azt nem értették, ők miért nem hallották a hangrobbanást, pedig nem messze élnek attól az aranyoslónai bázistól, ahol a harci gép feltehetően felszállt. Nos ennek a magyarázata is egyszerű, a hangrobbanást nem valószínű, hogy épp a reptér környékén érzékelik, hiszen felszállás után a gép még nem olyan gyors, hogy hangrobbanást keltsen.

Kővári László, az Aranysas szerzője elmondta még, hogy az F-16-os egyike azoknak a harci gépeknek, amelyeknek a legjobbak a repülő tulajdonságai földközelben, és nagyon is képesek közepes magasságban is hangsebesség felett repülni. A romániai légierő nem is olyan rég átvett F-16-osait lehetőség szerint sokat repültetik, hogy az üzemeltető alakulatok minél hamarabb elérjék a hadrafoghatóságot.

Ami a hangrobbanást illeti, a NATO-országok gyakorlata, hogy a Mach-1-nél nagyobb sebességgel történő repülések lehetőség szerint sivatagok és tengerek fölött történjenek, ne lakott területek felett, ha mégis, akkor olyan magasságban, amelyből már nem annyira durva a hangrobbanás. A magyar Gripenek is olykor gyakorolják a szuperszonikus elfogást, egy Debrecenben és a környékén hallható hangjelenség kapcsán a helyi portál a HM levelét idézte: „Magyarország légterében 12 ezer méter felett engedélyezett csak a hangsebesség átlépése. A légterek kijelölését a Közlekedési Hatóság végzi. Debrecen felett található Magyarország egyetlen nagymagasságú, hangsebesség feletti repülésre használható gyakorló légtere. Ezt folyamatosan igénybe veszik a repülőgép-vezetők képességének szinten tartása, gyakoroltatása céljából, hogy éles légvédelmi riasztás esetén gyorsan, pontosan és maradéktalanul végrehajthassák a repülési feladatot az ország biztonsága érdekében.”

A ritka kivételek egyike, amikor egy nagyváros lakói „élvezhették” a jelenséget, tavaly decemberben volt, amikor két, a Coningsby bázisról riasztott RAF Typhoon London légterén is átrepült hangsebesség felett, hogy elérjen egy gépet, amely nem kommunikált az irányítással. A NASA két éve egy F-18-asával kísérletezett, a módosított gép egy kéthetes sorozat során, Galveston városa felett rendszeresen átlépte a hangsebességet, épp azért, hogy a földön lévők érzékeljék, a változások révén mennyire halkult el a hangrobbanás.

Vagy hogy egy másfajta példát említsünk: néhány napja a kaliforniai Vandenberg légibázis értesítette az övezet lakóit, hogy egy SpaceX indítás után hangrobbanásokra kell számítani, amiket nem emelkedésben, hanem a nagy magasságból visszatérve kelthet a hordozórakéta, merthogy a többször felhasználható Falcon első fokozatok nem esnek egyszerűen valahol messze az óceánba, hanem vagy a bázison, vagy a part közelében egy bárkán landolnak, és leválásuk után még hatalmas sebességgel közelednek a földhöz. De érdemes megint hangsúlyozni, az illetékesek előre szóltak, mi várható.