Születésnap égen-földön, hangárban
Október 4-én ünnepelte az 1929-ben alapított Opitz Nándor Repülőklub a 85. születésnapját. A jeles évforduló alkalmából összehívtuk egykori és jelenlegi tagjainkat, barátainkat, valamint azokat a támogatóinkat is, akik az elmúlt években nagyon sokat tettek azért, hogy ismét Dunakeszin repülhessen a klub.
1929-ben, 85 évvel ezelőtt még Postás Repülőklub néven alakult meg az a társaság, ami most ezt az évfordulót ünnepelhette a dunakeszi repülőtéren. Nyolc és fél évtizeddel ezelőtt az első Budapest környéki klubként alakult meg a Postás, amely hosszú időn keresztül az egyik legnagyobb és legeredményesebb klub volt az országban. Sok költözés után végül 1968-ban került át a klub Dunakeszire, ahonnan azóta is (több-kevesebb, az iho/repülés portálon is jól dokumentált megszakítással) üzemel. A klubot a rendszerváltás után Matáv néven ismerhették a repülés szerelmesei, később pedig, miután a cég már nem tudta tovább vállalni a névadó szponzor feladatát, a klub egyik legjelentősebb alakjának, az első magyar gyémántkoszorús pilótának, Opitz Nándornak a nevét vette fel.
A szervezés nagyjából egy hónappal a kitűzött októberi hétvége előtt megkezdődött, és több terv is volt arra, hogyan lehetne emlékezetessé tenni a napot. Szerencsére a klub nem csak a repülősökből áll, hanem ejtőernyősökből és hőlégballonosokból is, akik ritkán fordulnak elő a honos reptéren, ezért logikusan merült fel a gondolat, hogy őket is be kellene vonni a születésnapi repülésekbe. Végül ejtőernyős ugrások nem voltak, de egy hőlégballont megcsodálhattak azok, akik kilátogattak az egész napos rendezvényre.
A nap a szokásos reggeli sorakozóval indult: szerencsére egykori tagjaink közül már ekkor is sokan megjelentek, így a hangárpakolás is gyorsan ment. Az üzemnap csak három dologban különbözött a rendes hétvégi repülésektől: egyrészt szerencsére sokkal többen voltunk a szokásosnál, másrészt napközben a starton is sok régi ismerőst és helyi érdeklődőt köszönthettünk. A legnagyobb meglepetés azonban a brit hadseregben még a második világháború idején rendszeresített kiképzőgép, a Slingsby T21-es, ami még nyitott kabinnal készült, és egymás mellett ül benne az oktató és a növendék.
Végül értelemszerűen ez az öreg fagép lett a nap legnagyobb attrakciója, hiszen manapság már nem csak a nyitott kabin, hanem az egymás melletti üléselrendezés is igazi ritkaságnak számít. A klubtagok és az érdeklődők is hosszú sorokban vártak arra, hogy ezzel a különleges madárral a levegőbe emelkedhessenek, akinek pedig lehetősége nyílt a gép vezetésére is, az hatalmas élményekkel gazdagodott.
A nap végén egy igazi, régi időket idéző sorakozóval zárult az üzemnap: még a hangárajtó előtt is alig fértek el a jelenlévők. A repülés után a régen várt baráti találkozóval folytatódott az ünneplés: itt egykori és jelenlegi klubtagjaink, vitorlázórepülők, ejtőernyősök, ballonosok, Dunakeszi lakói és a klub barátai már kötetlenül beszélhették meg az elmúlt 85 év élményeit, na meg a következő 85 év terveit.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!