Százerer tonna fölött, fölöttünk... A reptér és a cargo-világ

A repülőterek forgalmát, és ezen keresztül egy-egy légikikötő sikereit elsősorban az utasok számában méri a közvélemény, pedig érdemes odafigyelni a teherszállításra is. Ami legalább annyira fontos üzletág, mint a személyszállítás, azzal a különbséggel, hogy nincs annyira szem előtt... Pedig a budapesti repülőtéren rendszeresen megjelenő legnagyobb gépek is teherszállítók, és amint erről portálunk is többször írt, a ferihegyi beruházások, új létesítmények jelentős része is ezt az ágazatot szolgálja.

Amiről a Budapest Airport közleménye beszámol, az valóban mérföldkő: november utolsó napjaiban meghaladta a 100 ezer tonnát az idei légi teher áru forgalom (szaknyelven cargo) a Liszt Ferenc repülőtéren, és ezzel simán megdől a teheráru forgalom eddigi éves rekordja. Biztató, hogy a növekedés nem egyetlen légitársaságnak vagy szegmensnek köszönhető, hiszen a hagyományos cargo fuvarozók mellett növekszik a futárcégek forgalma és az utasszállító gépek rakterében szállított, úgynevezett „belly cargo” mennyisége is egyre jelentősebb.

Szeptember és október után, ahogy a karácsonyi szezon előtt várható volt, novemberben is 10 ezer tonna fölött volt a havi cargoforgalom (sőt, majdnem 11 ezer tonna fölé kúszott), ezzel pedig sikerült beállítani az eddigi legmagasabb éves teljesítményt.

„Elképesztő mennyiségű teheráru utazik közvetlenül a fejünk felett” – fogalmaz a közlemény. A Budapest Airport statisztikáiból kiderül, hogy az áruforgalomban kiegyensúlyozott volt az import és az export aránya a tavalyi évig, idén viszont gyorsabban nőtt a kivitel. Ebből pedig egyenesen következtethető, hogy a magyarországi vállalatok versenyképessége megállja a helyét a világpiacon.

Elsősorban a hazai elektronikai ipar, az autóalkatrészek, a híradástechnika és a gyógyszeripar áruforgalma nőtt jelentős mértékben. A budapesti teljes cargoforgalom (légi és közúti együttvéve) éves bővülése régiós szinten kiemelkedő, 21,5 százalékos az előző évhez képest.

Egyre jelentősebb a budapesti repülőtér, mint regionális elosztó központ szerepe, hiszen például a kínai nagyvállalatok a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül osztják szét az európai piacra szánt termékeiket. Ehhez ideálisak Budapest adottságai, mert húsz európai ország érhető el a közúti szállítás/áruterítés számára optimális ezer kilométeres távolságon belül. A nagy cargo-légitársaságok nemzetközi hálózatán keresztül gyakorlatilag a világ összes fontos kereskedelmi célállomása elérhető például Luxemburgon, Dohán, Dubajon vagy Isztambulon keresztül budapesti kiindulással.

– Igazán büszkék vagyunk a légi cargoforgalom gyors, idén eddig 16,4 százalékos növekedésére, ez is tükrözi a magyar gazdaság jó teljesítményét – mondta ki René Droese, a Budapest Airport ingatlangazdálkodási igazgatója. A cargo területért is felelős vezető hozzátette: – Az egyre növekvő cargoforgalom igényeit is szolgálja jövő nyártól az 1. terminál mellett épülő két nagy logisztikai bázis, amit a DHL Express és a TNT számára építünk. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a Cargo City nevű vadonatúj légiáruközpont fejlesztésének előkészítését a 2. terminál melletti területen, hiszen várhatóan rövid időn belül újabb és korszerűbb cargokapacitásokra lesz szükség Budapesten.

A közleményhez azt tehetjük hozzá, Ferihegy sikerei jól tükrözik az ágazat általános felfutását, ami azért érdekes, mert ebben a szektorban lassabban és később indult be az a növekedés, mint ami az utasforgalom adataiban nyomon követhető. Az IATA friss közleménye szerint másfél éve a legerősebb havi növekedést érte el a cargo-ágazat, az előző évihez képest 8,2 százalékos az emelkedés, és a rendelkezésre álló teherszállító kapacitás is 3,6 százalékkal bővült.

Az IATA elnök-vezérigazgatója, Alexandre de Juniac  ugyan hangsúlyozza, nem tudni, hogy az amúgy még mindig nem túl biztató világkereskedelmi környezetben meddig tart a teherszállítási teljesítményének növekedése, de az biztos, hogy a piaci igények növekednek, a számok jobbak a vártnál. A legnagyobb cargopiaci régió továbbra és az ázsiai, csendes-óceáni zóna, csaknem 39, majd Európa 22,3 százalékos részesedéssel, a legerősebb növekedés azonban éppenséggel Európában volt, igaz, az IATA elemzése szerint ez az euró gyengeségével is összefügg. Ezzel együtt az ágazat globális felfutása jelzi, Ferihegy jó csapásirányban halad, amikor nemcsak a terminálokkal foglalkozik, hanem a cargolétesítményeket is bővíti.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!