Románia: vita az F-16-osok körül, mégis a MiG kellett volna?

Romániában sem mehet végbe a légierő modernizálása a szokásos viták és tetemrehívások nélkül. Az első hat F-16-os érkezésére válaszul született „vádirat” Valentin Vasilescu katonai elemző tollából, aki korábban az Otopeni repülőtér helyettes parancsnoka volt.

Cikkében a volt katonatiszt egyebek mellett azt hozza fel, hogy Románia nem is a portugál államtól vásárolta meg a gépeket, hanem valójában az Egyesült Államoktól, mert a portugál gépek is lízingben voltak a portugál légierőnél. Ez annyiban igaz, hogy a tizenkét gép közül kilenc a portugál légierő egykori gépe, a maradék hármat pedig az Egyesült Államok Portugálián keresztül adta el Romániának az Excess Defense Articles (EDA) program keretében. Ez annyiban „vádpont”, hogy lám, Romániára ősöreg, harminc éves harci gépeket kényszerített – eszerint Portugália és az Egyesült Államok közösen. (Az biztos, hogy valamennyi gép romániai üzemeltetéséhez, az amerikai fegyverzet, illetve kiegészítő-berendezések beszerzéséhez is szükség volt a washingtoni adminisztráció engedélyére.)

Vasilescu azt hozza fel ellenpéldaként, hogy a pakisztáni légierő épp most cseréli le a negyven egyhajtóműves F-16A/B Block 15-ös (1983–87 között gyártott) repülőgépét, „vagyis olyanokat, amelyeket most Románia vásárolt másodkézből” – a cikkíró nagyvonalúan elfelejti, hogy Románia gépei viszont átestek a felújításon, az MLU (Midlife Upgrade) és más módosítások következtében már Block 5.2-es szintű gépekről van szó. Pakisztán a kéthajtóműves Szu-35-ösök mellett döntött, amelyből egy új példány 50 millió dollár, folytatja Vasilescu, majd arról ír, hogy a Szuhjoknak nagyobb hatósugarú a radarjuk, és van infravörös észlelőjük is.

Hogy tulajdonképp mi fáj igazán a cikkírónak, és nyilván a román repülőgépiparnak is, az ezután következik: Romániának két repülőgépgyára is van, Bákóban és Craiován, márpedig 1999 és 2000 között a bákói Aerostar, a német Daimler Chrysler Aerospace  és az izraeli Elbit kidolgoztak a román MiG-29-esekre egy modernizáló csomagot. A „Sniper” mintapéldánya 2000. május 5-én repült először, és a tizennyolc román MiG-29-es modernizálása csak 150–160 millió euróba került volna, ehelyett Románia úgy döntött, kivonja a MiG-eket a szolgálatból.

A cikkíró azt állítja, Románia 457 millió dolláron felül, amit az amerikaiaknak fizet, még 186 millió eurót kell, hogy fizessen a portugáloknak is, „annak ellenére, hogy nem kapnak új felszerelést, új hajtóművet, új fegyverzetet és avionikát”. Mint ezt portálunk külön jelezte, valójában bőven van új berendezés, például új műszerfal, radar és fegyverzet is a géphez, Vasilescu azonban a továbbiakban kiemeli: „a portugálok még lenyomnak a torkunkon három AN/ALQ-13 típusú rádióelektronikai eszközt is, amelyet 1981-ben szállított le nekik az Egyesült Államok, az A-7 Corsair II típusú gépekkel”.

Falcon-felújítás és gyártási kultúra. Miért állt le a MiG-ek programja?

Portálunk katonai repüléssel foglalkozó szerzője, Kelecsényi István külön kommentárt fűzött a vitához.

Románia nem folytatta, és 2000-ban lezárta a Sniper-programot. Ennek több oka volt. Az orosz fél, mivel az izraeli modernizálást választották a románok, sem garanciát, sem alkatrészt, sem támogatást nem adtak volna a román Sniperekhez, tehát üzemeltetésük bizonytalanná vált volna. Románia ezért inkább kivonta a nagyjavítást igénylő típust, és a MiG-21 Lancer-programot választotta, amely fajlagosan jóval olcsóbb volt, tizennyolc 29-es helyett száztíz MiG-21MF-et és UB-t modernizáltak.

Most pedig az egyfeladatos Sniper helyett Románia olyan használt harci repülőgépekhez jutott, amelyek multirole, többfeladatos kialakításúak, valamint teljesen NATO-kompatibilis és interoperábilis jellemzőkkel rendelkeznek. A két repülőgépgyáruk nem tudta volna az F-16 átépítéseket végrehajtani, ehhez új gyártási kultúrát kellett volna meghonosítani, a gyártó, karbantartó gépparkhoz sok új szerszámgépet, berendezést kellett volna beszerezni, illetve a munkásokat, termelésirányítókat átképezni, a minőségellenőrzést megoldani, és még mindig nem lett volna licencük a típusra, amelyet az LM-nek kellett volna auditálni. Egy típus átépítését nyugati körülmények között nem lehet ilyen ad-hoc módon megoldani.

Az F-16 harci repülőgépekhez vásárolt fegyverzet megfelel a standard európai Falcon-fegyverzetnek, ráadásul a MiG-29-esek kivonása óta először rendelkeznek ismét BVR (látóhatáron túl légiharcra alkalmas) rakétákkal a románok. A három ECM-konténer pedig csak növeli a repülőgépek harcértékét, annak ellenére, hogy 1981-ben készültek, mai körülmények között is használhatóak. Az F-16-os repülőgépekhez integrálva vannak a Lanceren használt izraeli gyártmányú fegyverek, valamint a Litening pod is, tehát felesleges kiadás lett volna újabb célzókonténereket beszerezni, hiszen például a német Tornadók sem a Litening III, hanem a románok által is használt régebbi Litening változatot integrálták a csapásmérőikhez.

Románia nem járt volna jobban sem hazai modernizációval, sem a Lancerek újabb korszerűsítésével, sem orosz repülőgépek beszerzésével, hiszen a Lancer sárkányszerkezete elavult, nagyobb lokátortányér nem beépíthető, tehát a lokátor felderítési távolságát nagyságrenddel nem lehetséges növelni. A 2+2 felfüggesztési pont manapság már elégtelen, különösen póttartályok használata esetén, amikor csak egy-egy hőkövető közelharc-rakétával tudtak csak repülni a gépek. Az orosz típusok alkatrész-utánpótlása NATO tagország esetén több mint kétséges esetleges konfliktus esetén, európai, vagy amerikai gyártású repülőgépek rendszeresítése esetén ezek a kockázati tényezők minimálisak.

Lehetőség lett volna svéd Gripen, francia Rafale, esetleg használt Mirage 2000, sőt, használt Gripen és európai Eurofighter beszerzése, ennek költségeit a döntéshozók valószínűleg mérlegelték. Nem véletlen, hogy szinte az utolsó percig Románia és Bulgária versenyzett a használt portugál F-16-osok beszerzéséért, ami azt jelenti, hogy valószínűsíthetően nem rossz üzletet kötött keleti szomszédunk.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!