Park a pályaudvar közepén

Csizmadia Dóra több díjat is nyert már. Most Budapest egyik legnagyobb rozsdaövezetének, a közel százhektáros Rákosrendező pályaudvarnak és közlekedési kapcsolatainak revitalizációjával foglalkozik.

Ma „senkiföldjeként” átjárhatatlan akadályt képez Angyalföld és Zugló között, a jövőben várhatóan a budapesti közlekedési hálózat fejlesztésével a nagy területű park és múzeumzóna a város nagy részéből fél órán belül elérhetővé válhat.

Rákosrendező pályaudvar Budapest XIV. kerületének nyugati peremén található. Úgynevezett felhagyott vasúti terület, amely potenciális fejlesztési zóna Budapest zöldfelületi rendszerének bővítésére. A pályaudvar déli oldalán csatlakozik a Városligethez, így összesen közel százhektáros területével a park kiterjesztéseként is értelmezhető. Megközelítése a város közép- és hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját figyelembe véve a későbbiekben jól megoldott lehet, keresztülhalad rajta Pest egyik meghatározó, a Dunát az agglomerációval összekötő zöldfolyosója és kerékpáros-útvonala is. A Városligettel kialakítható közvetlen kapcsolat növeli a leendő park zöldfelületi, rekreációs és turisztikai értékét.

A most is sikeresen működő Vasúttörténeti Park példája nyújtotta az alapot a park programozásához, a közlekedési múzeumi funkció mind a terület múltjához, mind elhelyezkedéséhez tökéletesen illeszkedik. A közlekedési tematikájú kiállítások – Vasúttörténeti Park, Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás és a Közlekedési Múzeum – egy helyszínre csoportosításával egy olyan jól menedzselhető egységet kapunk, amely széles körben ismertté válhat a lakosság körében, kül- és beltéri rendezvényeinek megtekintése pedig egész napos programot jelenthet a látogatók széles körének.

Az egyáltalán nem olcsó projekt megvalósítása csak akkor válhat működőképes, gazdaságilag és társadalmilag is megtérülő beruházássá, ha a terv illeszkedik a fővárosi és kerületi fejlesztési koncepciókhoz. Kell hozzá még az is, hogy a szükséges ráhordó rendszereket is kialakítsák.

Remek elemzés látott napvilágot arról, hogyan hasznosulna a környék a pesti külső villamosgyűrűvel, és olyan nyomvonalakkal, amelyek Rákosrendezőt is érintik.

A Közlekedési Témapark terve meglehetősen grandiózus. A területet hat nagyobb egységre osztja: Vasúttörténeti Park és annak üzemterülete, Múzeumkertek környezete, Rét, Témakertek és Fogadótér.

Meghatározó energiaközpontja a körfűtőház, az épülettömeg vonzásában a sínek alkotta lineáris erővonalak elkanyarodnak, a tér összeszűkül, majd az épülettől távolodva ismét kitágul. Ez egy izgalmas adottság, de van egy hátránya: a centrifugális erő az ív külső oldalára, a park szélére sodorja, szorítja a megfigyelőt. Csizmadia Dóra tervében ezt az erőt ellensúlyozza körré az ív kiegészítése. Így a Rét zónájában a figyelem a nyugodt, üres belső tér felé koncentrálódik, a körön kívüli területek másodrangúvá, marginálissá válnak. A Témakertek zónájában a köríven haladó fősétány mellett az érintő irányú melléksétányok szintén a körívről letérő tárgy pályáját követik, ezt a területről kivezető mozgáspályát állítják meg a sétányokat záró különböző funkciók.

A Vasúttörténeti Park és üzemterülete külön egységet képeznek, mert a túlnyomórészt kültéri kiállítóterek miatt a bejáratok átszervezésével a mai állapotot megtartva továbbra is bekerített része a parknak. A Múzeumkertek környezete a Közlekedési Múzeum és a Repüléstörténeti Kiállítás épületét és azok külső tereit, valamint egy, a Rákos-patak által ellátott 6000 négyzetméteres mesterséges tavat foglal magába. Térfalait elsősorban a megtartott és honos fajokkal kiegészített erdőfoltok adják.

A Rét a park központjában található háromhektáros multifunkciós közösségi tér, amelynek nagy gyepfelülete rengeteg elfoglaltságra nyújt lehetőséget. Itt található egy kilátótorony is. A Vasúttörténeti Park körfűtőháza és a vasúti sínek közötti szűkebb térrészen található a Témakertek zónája. A terület legmeghatározóbb látványeleme a kerítésből kibontott, szabadon álló körfűtőház. A parkrész főútvonala a volt körvasút nyomvonala mellett futó, hat méter széles sétány, erre fűződnek fel a kisebb témakertek: a két korcsoportos játszótér és az idősek kertje.

A Fogadótér a víztorony környezetére és a burkolt fogadó- és rendezvénytérre oszlik. A felújított víztoronyban kávézó kapna helyet, lábánál a Tatai út felé kihúzott burkolat lehetőséget nyújt jó időben asztalok kitelepítésére is. A burkolt fogadó- és rendezvénytér gyűjti össze a parkoló, a Tatai út és a vasúti megálló felől érkezőket. Itt található a Vasúttörténeti Park új bejárata, amelynek kapuja az áthelyezett, meglévő hídelem.

A Közlekedési Témapark közparkként nem csupán széles spektrumát nyújtja a kikapcsolódási lehetőségeknek, de fontos tagjává képes válni a budapesti zöldfelületi rendszernek és katalizátora lehet egy városrész fejlődésének.

* * *