Ötszáz kilométernyi vasútvonalat építenek át, sokszázmillió eurót fordítanak járműbeszerzésre

A magyar kormány ötpontos közlekedési akciótervet hirdet – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter a tárca sajtótájékoztatóján, a közlekedési infón. A terv megvalósítása a MÁV élén lezajló személycserékkel indult. 

Az akcióterv alapján a kormány megváltoztatja, megreformálja és átalakítja a magyar közlekedés rendszerét a szolgálatatások színvonalának növelése, az elégedettség erősödése érdekében. Az ötpontos akcióterv része az utasok jogainak garantálása, a vasútépítés, a járműbeszerzés, az utaskomfort fokozása és a MÁV Zrt. új vállalattá szervezése.

A miniszter úgy vélte, a közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá kellene nyilvánítani, és elmondta, hogy a szeptemberben az Országgyűlés elé terjesztett új személyszállítási törvényben egyebek közt ez a kérdés is szerepel. Abból kiindulva, hogy minden, magyar, magyarországi állandó lakhelyű állampolgárt megilleti a közösségi tömegközlekedéshez való jog, rögzíteni kell, hogy Magyarországon a közlekedésben minimálisan milyen jog illeti meg az állampolgárokat – például az állam teremtené meg a lakóhely és a járásközpont közötti közösségi közlekedési eljutást naponta háromszor, oda-vissza, átszállás nélkül.

Nyilvánosságot kapott a fórumon a kormány nagyszabású vasútépítési elképzelése is: Lázár János elmondta, Magyarországon a 6500 kilométernyi (közforgalmat lebonyolító. A szerk)  vasúti pályának felén a vonatok sebességkorlátozással közlekednek, egyebek mellett ezért nem lehet a menetrendet betartani. Addig pedig nincs is remény a menetrendek betartására, amíg ezeket fel nem újítják. A kormány ezért egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordul az Európai Beruházási Bankhoz, ehhez a kormány is ad egymilliárd eurót. Ebből a körülbelül 880 milliárd forintból ötszáz kilométernyi új vasutat fognak építeni, 2025-ös kezdéssel. A komplex vasútvonal felújítási program során a Kiskunfélegyháza–Szeged vonalra, továbbá Székesfehérvár, Kőbánya-Kispest, Cegléd, Hatvan és Füzesabony térségére kívának koncentrálni. Újjáépítik a Gubacsi hidat, a vasúti digitalizáció is belefér az összegbe, transzformátorokat is építenek néhány vonalon. Ezen felül szeretnének uniós forrásokat igénybe venni, egyebek között a HÉV-járművek felújításához.

A járműbeszerzéssel kapcsolatban Lázár János három opciót említett. Az egyik a magyar kötöttpályás gyártási kapacitás megteremtése, ennek része lenne a spanyol Talgo vasúti járműgyár megvásárlása. Egy másik lehetőség új járművek beszerzése, a harmadik opció pedig használt járművek vásárlása lehetne. Utóbbit illetően Lázár a német, az osztrák, esetleg a svájci vasút szóba jöhető, 15–20 éves járműveinek a beszerzését támogatná. A célra a miniszter  sok százmillió eurós felhatalmazást kapott Orbán Viktortól. (Itt hívjuk fel a figyelmet az Indóház augusztusi kiadásában megjelent, a beszerzés előnyeit, buktatóit és módszertanát bemutató, átfogó írásunkra.)

Az akciótervben szerepel, hogy az utaskomfort növelésére piaci tőkét is bevonnának: a befektető felújítaná a pályaudvart, ezért a vasútüzemi területen kívüli részeket használhatná. Még idén ősszel kiírják a pályázatokat az állomásépületek felújítására, üzemeltetésére és kereskedelmi hasznosítására. A Nyugati pályaudvart és a teljes váci vonalat, valamint Debrecen, Győr, Szeged, Gödöllő, Székesfehérvár, Siófok vasútállomásait kínálnák fel a hazai ingatlanbefektetőknek. A kisebb vasútállomásokat a MÁV saját erőből fejlesztené, elsőként a gyulait. A komfortnövelés része lesz az is, hogy új MÁV-applikáció jön 2025-ben, és megújul az utastájékoztatás is.

Az új programhoz új rendszer kell; az új szervezeti rendnek felel meg a három MÁV Zrt.-leányvállalat, a személyszálló és a pályaüzemeltető üzletág, továbbá a cégcsoport működtetésért felelős, a cégek kiszolgálását végző back office felállítása. Az új szervezetet szeptember elsejétől a pragmatikus, pozíciót eddig tartani képes Pafféri Zoltán helyett Hegyi Zsolt, a MÁV-Start jelenlegi szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettese irányítja. Leváltották Steininger Zsolt humánerőforrás vezérigazgató-helyettest is, és Dányi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes lép előtérbe.

Kérdésre Lázár János elmondta, a Budapestet elkerülő V0-ás vasúti körgyűrű létrehozásába, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a belváros közötti vasúti összeköttetés megteremtésébe kínai tőke bevonása is szóba került, de ez utóbbinál reálisabb megoldásnak tartaná a hatsávos közúti összeköttetés kialakítását.

Nem hagyta szó nélkül a közlekedési infón elhangzottak Vitézy Dávid, korábbi közlekedési államtitkár. „Kirúgta a MÁV vezérigazgatóját, lecserélt vezetőket, majd olyan jogszabályi módosításokat jelentett be, amik pontosan a ma újdonságként előadott tartalommal 12 éve hatályban vannak: jelenleg is van előírt minimumszolgáltatás előírva minden településre a személyszállítási törvényben. Lázár persze beszólt mindenkinek, aki kritizálni meri – természetesen a tőle megszokott útszéli stílusban nekem is” – írta bejegyzésében a korábbi főpolgármester-jelölt. Vitézy szerint Lázár Jánosnak az elmúlt évtizedek legsikertelenebb közlekedési minisztereként lemondania kellene, és nem másokat leváltania, és megjegyezte azt is, a MÁV válságára ”...annyi volt a válasz, hogy jövőre majd inkább buszok járnak a vonatok helyett, ha a mostanihoz hasonló kánikula lesz – mindez sok ezermilliárd forint uniós pénz elköltése után.”

(fotó: a Gyékényes–Pécs vasútvonalat a vízvári átjáróból örökítette meg Vörös Attila)