Oszkó Péter távozik
Oszkó Péter az elmondta: májustól már nem tagja a légitársaság igazgatóságának, lemondását a részvényesek elfogadták. A volt pénzügyminiszter kommunikációs bakinak nevezte, hogy a Wizz Airben meglévő igazgatósági tagsága nem volt köztudomású. Emiatt szerinte számos „buta és érdemtelen vád” érte, holott pénzügyminiszterként 100 százalékban a Malév érdekeit védte. „Sőt, 2010-ben én magam voltam, aki megmentettem a Malévot, s lehetővé tettem a továbbélését” – emelte ki Oszkó Péter.
Hangsúlyozta: „a buta vádak” miatt kialakult egy kommunikációs csapda. „A cégnek nem feltétlenül volt érdeke, hogy a közéleti harcaimat meg tudjam vívni, nekem viszont az volt az érdekem, hogy a közéleti vádaskodásban meg tudjam védeni magam, (...) az érdekeim előtérbe helyezésével felajánlottam, hogy felállok az igazgatóságból, hogy a két kommunikáció ne keveredjen össze” – mondta Oszkó Péter.
Oszkó Péter Wizz Airben betöltött igazgatósági tagsága a Malév február 3-i leállását követően került napirendre. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosként többször is kifogásolta Oszkó Péter tisztségét a diszkont légitársaságban. Úgy vélte: Oszkó Péter a Malév-visszaállamosítás során olyan bennfentes információkhoz, például az utaslétszámra és a Malév piaci részesedésére vonatkozó adatokhoz juthatott, amelyek később lehetőséget adtak a Wizz Airnek arra – amelynek igazgatósági tagja lett tavaly áprilisban –, hogy „a Malév helyére benyomulva megszerezze annak piaci szegmensét”. Mindezek alapján Budai szerint egyértelműen felmerült az összeférhetetlenség kérdése Oszkó Péter esetében.
Budai Gyula kezdeményezésére jött létre az a tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság is, amelynek feladata a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosítási körülményeinek áttekintése. A testület vizsgálatának – a megszavazott határozat szerint – választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére általános vétójoga lett a légitársaságban.
Budai Gyula Oszkó Péter szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.
A parlamenti bizottság szerdán tartotta első ülését, amelynek napirendjén a vizsgálóbizottság munkarendjének elfogadása szerepelt.
