Nyolcórányi repülés a semmibe

Hogyan befolyásolta a Delta torontói balesete a transzatlanti légiforgalmat? 

Ismert: február 17-én a Delta Connection 4819-es járatát teljesítő, N932XJ oldalszámú Mitsubishi CRJ900 regionális repülőgép a havazásban szerencsétlenül járt a Toronto Pearson Nemzetközi Repülőtéren (YYZ). Ám annak ellenére, hogy a gép közvetlenül a földetérés után megbillent, letört a jobb szárnya, majd a hátára fordult, mindenki túlélte a balesetet, a fedélzetén tartózkodó nyolcvan személyből (hetvenhat utas és négyfőnyi személyzet) mindössze huszonegyen szenvedtek kisebb, nagyobb sérüléseket. Ugyanakkor a baleset a repülőtér működésében sokáig fennakadásokat okozott, és több transzatlanti járatot át kellett irányítani.

A British szóban forgó járatának helyi idő szerint 20:15-kor kellett volna megérkeznie Torontóba. A baleset hírére azonban Grönlandtól délkeletre, Atlanti-óceán felett visszafordult – történt mindez körülbelül háromórás, a londoni Heathrowról (LHR) indított repülés után. A jelek szerint azonban nem azonnal a szerencsétlenség bekövetkezte után változtatott 180 fokos irányt – bár folytathatta volna útját egy alternatív repülőtér felé, a lehetőségek mérlegelését követően, mintegy hatvan perccel a Pearsonon történtek után fordult vissza a járat Londonba, és éjfél után landolt LHR-eren. Végső soron ez a repülés a „semmibe” (vagy inkább a semmiért,) hat órán át tartott.

A BA99-est egyébként a G-YMMS lajstromjelű, 15 éves Boeing 777-200ER repülte. A Flightradar24 szerint 2024 júniusa óta a mostani volt az első alkalom, hogy ezt a járatot át kellett irányítani, akkor a BA99-es Montréalban kötött ki.

Amíg a BA99-es járat még félúton sem járt Torontó felé, a BA93-as már a kanadai nagyváros repülőterének közelébe ért. A járat 12:14-kor emelkedett a magasba a Heathrow-ról, és a tervezett érkezése előtt negyven perccel következett be a Delta Connection gépének balesete. Csakhogy a BA93-as akkor nem negyven percnyire volt a Pearsontól, hanem a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően már a közvetlen közelében, Torontó külvárosa felett mintegy 1500 méter magasan repült. A szerencsétlenség azonban megváltoztatta a repülési tervet, és a 23 éves, G-YMMP lajstromjelű Boeing 777-200ER végül helyi idő szerint 14:50 körül ért földet a közeli John C. Munro Hamilton Nemzetközi repülőtéren (YHM).

Bár Hamilton nem kezel rendszeresen ekkora madarakat, az adottságai a 3050 méteres futópályája révén meg vannak hozzá.

Nem a British Airways volt az egyetlen európai légitársaság, ami a Delta 4819-es járatával történt incidens után kénytelen volt transzatlanti elterelést végrehajtani. A TAP Air Portugal 2427-es járata hasonló sorsra jutott, mint a British Airways BA99-ese, visszatért ugyanis a kiinduló repülőterére. Az ötéves, CS-TXC oldalszámút Airbus A321LR (nyitóképünkön – fotó: emiratespotters) egyórás késéssel (február 17-én), 16:43-kor indult Lisszabonból (LIS). A Delta-baleset hírére először az Azori-szigetekre akarták átirányítani, ám végül a járat kishíján nyolc óra levegőben töltött idő után visszatért a portugál főváros nemzetközi repülőterére, ahol másnap, 00:39-kor ért földet.

Egy nappal később ugyanez a repülőgép TP257-es járatként indult Lisszabonból Torontóba, és útja körülbelül ugyanannyi ideig tartott, mint az előző napi, hiábavaló repülés időtartama.

A British Airways BA93-as és BA99-es, valamint a TAP Air Portugal TP2427-es járata azonban mindössze három kiemelt példa annak érzékeltetésére, hogy az egyes repülőtársaságok hogyan reagáltak a kialakult helyzetre. A baleset miatt ugyanis összesen negvyennégy járat volt kénytelen volt megváltoztatni az útját, és kötött ki új célreptéren (a legtöbb Montréalban), arról nem is beszélve, hogy az Air Canada azon a héten – a szerencsétlenség, valamint az ítéletidő halmazati következményei miatt – 1300 járatát volt kénytelen törölni...