Múzeum a szomszédban, ahol MO-Ilonát restaurálják

Kelecsényi István   ·   2015.05.15. 16:15
cim

Néhány hete tettük fel a kérdést, vajon a Szolnokon kialakítandó, a jelenlegi Repülőmúzeum állománya egy részének új otthont adó REPtár valóban helyes megoldás-e a repülőmúlt megőrzésére, avagy a helyi városvezetés lobbitevékenységének, és EU-s pénzalap elköltésére szolgáló beruházás. Nos átruccantunk a szomszédékhoz Szlovákiába, hogy megnézzük: a Kassai Repülőmúzeum milyen állapotban van.

A világháborús Avia-vadász: nem volt túl sikeres a magyar légierő gépeivel szemben

A duális Csehszlovákia demokratikus választások utáni felbomlása után Szlovákia új történelmet, és ehhez új történeti emlékeket is próbál társítani. A repüléssel is így állunk, hiszen, önálló szlovák repülési múltról, állam hiányában, nem sokat beszélhetünk.

Csehszlovákia legnagyobb közös repülőgyűjteménye a prágai Khbely repülőmúzeum volt. Mellette a Varsói Szerződés felbomlása után sok kisebb-nagyobb gyűjtemény jött létre a két országban. Csehországban Kunovice, Vyskov Zruc, Szlovákiában Kassa (Kosice), Pöstény (Piestany) és Eperjes (Presov) városában vannak nagyobb múzeumok.

A félelmetes szovjet elfogó vadász, a Szu-15-ös

Repülőeszközök számában a pöstyéni a nagyobb gyűjtemény, de a kassai múzeum tekinthető különleges gépállománya miatt Szlovákia legfontosabb repülőmúzeumának. A gépállomány összetételét nagyban befolyásolta, hogy Rudolf Schuster korábbi szlovák államfő annyira szerette a repülést, mint a jelenlegi magyar miniszterelnök a labdarúgást. Schuster elnök körbelevelezte a világot, és ahol tudott, személyesen is kért repülőgépeket a gyűjteménybe. (Az egész repülőmúzeum jelenlegi épületegyüttese, még a tervezett fejlesztésekkel is, harmadába kerül egyetlen stadionberuházásnak...)

A múzeum jelenlegi öt hangárában és a szabadtéri tárolóhelyen 52 repülőeszköz, valamint repülőgép-motorok, hajtóművek, műszerek, részegységek találhatók. A kiállítás négy korszakot ölel fel. Az elsőben egy tárlat Szlovákia területén a repülés kezdeteit 1945-ig mutatja be, néhány replikán és több tucat motormetszeten.

Egy Cmelak, egyelőre motor nélkül

Némi mosolygással tekinthető szlováknak Zsélyi Aladár, aki ugyan a felvidéki Bussán született, Losoncon tanult, de aztán Budapesten tekintette meg Bleriot 1909-es bemutatóját, és ennek hatására kezdett a repüléssel foglalkozni. 1912-ben írta „A repüléstechnika alapelvei” című könyvét, amely az első magyar repülési szakkönyv. Több repülőgépet tervezett, talán a Zsélyi III volt a legjobb, amely 170 kilométeres óránkénti sebességet ért el, amikor a korabeli gépek 90–100 kilométeres óránkénti sebességre voltak képesek. Gépeivel gyakran történt baleset, ő maga pedig töréseket, agyrázkódásokat, zúzódásokat élt túl. 1914. április 15-i balesete után jobb alkarján nyílt törést szenvedett, a seb elfertőződött és tetanuszmérgezésben elhunyt. Losonc mellett Csalár községben temették el.

Szintén szlovákként mutatják be Kvasz Andrást, aki Békéscsabán született 1883-ban, technológusi képesítést szerzett, majd 1910-től foglalkozott repüléssel. Repülőgépet is konstruált: 1911-ben már a Rákosmező feletti körrepülésével nyert díjat, majd országszerte hetven város felett népszerűsítette az aviatikát. 1911. július 10-én leszállt Nyitrán is, tehát ennyiben tekinthető szlováknak. Az első világháborúban pilótaként harcolt, majd gépével együtt fogságba esett. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Légierő megteremtésén tevékenykedett, ezért eljárást indítottak ellene. 1924-től a Mátyásföldi repülőtéren dolgozott szerelőként majd portásként, 1949-ben a békéscsabai repülőtér gondnokaként vonult nyugdíjba, 1974 januárjában Budapesten hunyt el.

MO-Ilona törzse, nem túl jó állapotban, de legalább biztonságban: a szlovákok vállalták a helyrehozását

A hangárban lévő replikák közül látható Gustav Weisskopf 1901-es repülőgépe, amelyről több történész állítja, megelőzte a Wright fivérek 1903-as repülését. A motorja acetilénmeghajtású volt, ezért sokan megkérdőjelezik a repülőgép tényleges repülését, bár több mint 300, elsősorban helyi újságcikk emlékezik meg a felszállásáról (a történelmi vita részleteiről az iho/repülésben korábban olvashattak).

Egy Bleriot-replika mellett Spad S.XIII és AVIA BH-11-es repülőgép látható. A BH-11-nek van repülőképes változata Csehországban, akárcsak az AVIA B534-es vadászgépnek is. Utóbbi repülőgépnél nincs feltüntetve, hogy az 1940-es bécsi döntés alapján visszacsatolt országrész felett komoly szlovák–magyar légi csata is volt. Ennek a légi csatának a parancsnoka volt Negró „Ali” Aladár főhadnagy (aki a csata emlékére kapta a vitéz Szobránczy előnevét). Ő volt a magyar Mölders. 1939. március 24-én a Cr.32 magyar vadászgépek a levegőben lelőttek kilenc AVIA B534-es szlovák gépet. Ezt követte az iglói repülőtér bombázása, ahol egyes források szerint 19, sőt mások szerint 24 gépet, és három hangárt semmisítettek meg a magyar bombázók, akiket az „Íjász” vadászszázad fedezett. A szlovák gépek ezek után nagyjából csak Nyitrán maradtak.

Egy Ancsa-roncs: a felirat talán ez esetben is a volt államfőre utal?

Szintén nincs említés arról, hogy Kassán működött 1945-ig a Horthy Miklós, majd 1943-tól Horthy István nevét viselő Repülőakadémia, amely pilóták, és műszakiak százait képezte ki.

A hangár motorgyűjteményében, ízléses környezetben több aggregát metszetét is kiállították, például Samson Kanton-Unné, Ausor-Daimler, MD-11, Junkers Jumo 205, Walter Scolar. Régebben egy Daimler-Benz DB-605-ös is volt, de annak más szerepet szánnak.

Egy kisebb hangárban egy kétmotoros Morava, és egy Mi-2 helikopter van kiváló állapotban bemutatva, mellettük egy borítólemezeitől megfosztott, szerkezetileg megtekinthető MiG-21MF vadászrepülőgép.

Ritkaság errefelé: a kínaiak alaposan átkonstruált MiG-19-es verziója

Fő fedett tárolóterület elsősorban a külföldiek által átadott repülőeszközöknek van fenntartva. A német légierőt egy McDonell F4F Phantom II. képviseli, az olaszokat a Lockheed F-105ASA Starfighter, a görög légierőt egy eredetileg a Németalföldiek számára gyártott Northrop NF-5 Freedom Fighter. Svédország repülőgépgyártását egy osztrák felségjelű SAAB J-35 Draken vadász, és egy AJSF-37 Viggen felderítő reprezentálja. Franciaország a Dassault Mirage IIIE. vadásza mellé Svájc egy Mirage IIIRS. felderítőt ajándékozott. Lengyelország PZL TS-11 Iskra BiS gyakorlógépe szintén itt látható, akárcsak a román IAR-93A  (a román–jugoszláv J-22 román változata).

Hazánk az 52035 sorozatszámú, 5-os oldalszámú Szu-22M3 támadógépet adta a múzeumnak, amelyben nagyjavítása után minimális, 15–20 óra repült idő volt. (Annyira gazdag volt Magyarország, hogy 1997-ben, miután már fél tucat gépet nagyjavítottak, hirtelen döntéssel feloszlatták a csapásmérő, felderítő-bombázó repülőszázadot, és kivonták a típust a hadrendből.) Az amerikai légierő egy AT-38 Talon gyakorlógéppel és egy UH-1 Huey helikopterrel járult hozzá a gyűjteményhez. Belgium forgószárnyasa egy Aerospitale Aloette II. egy szlovák felségjelű Mi-24D-vel van kiállítva.

A JuRomból a Rom: a Romániában gyártott, egyébként Jaguár-ihletettségű harci gép

Kucsma ukrán elnök nem fukarkodott a repülőmúzeumnak adott eszközökkel. Különlegesség a Szu-15A elfogó vadászrepülőgép. Ezzel típussal lőtte le 1983-ban a szovjet PVO pilótája a koreai légitársaság utasszállítóját, amely véletlenül/szándékosan berepült Kamcsatka  felett a Szovjetunió egyik lezárt légterébe, ahol „véletlenül” egy amerikai RC-135 felderítő repülőgép is kóricált, szovjet ballisztikus rakéta indításának megfigyelésére. Másik ajándéka egy SS-24 (R-23 Molodec) interkontinentális ballisztikus rakéta, amely a kiállítóhely mögött hever a földön, restaurációja nem kezdődődött meg 2003 óta.

A Kínai Népköztársaság fehér színű Q-5 vadászbombázója ritkaság Európában. A típus a MiG-19 továbbfejlesztett változata, beömlőnyílásait a törzs oldalára tervezték át, így az orrészben nagyobb méretű lokátor, távolságmérő fért el. A Q-5-ből számos változat készült, és tucatnyi országban rendszeresítették, elsősorban Afrikában és Ázsiában, több közülük nyugati alkatrészekkel, lokátorral, besugárzásjelzőkkel és fegyverzettel integrálva. A kiállítási helyre került egy vörösre festett, Rudolfnak „keresztelt” AN-2-es. Ennek eredete nem derült ki, de egy másik ANCSA/Rudolf-roncsot is sikerült a cikkírónak a múzeumban lefotóznia. Végül, de nem utolsósorban a Szliacsi 1. Tigris századának egyik MiG-29A vadászrepülőgépe szintén itt látható.

Két szépséges Saab: a futurisztikus kettős delta Draken...

Egy másik kisebb csarnokba került át a magyar köztársasági elnök által adományozott, Rubik Ernő tervezte Gobé vitorlázó repülőgép. Itt több más vitorlázógép mellett egy L-29-es Delfin is található szlovák felségjellel, bár a típus valószínűleg soha nem repült a tátrás/kettőskeresztes címer alatt. Szintén ott kapott helyett egy HC-102 kishelikopter és egy Tu-143 harcászati sugárhajtású felderítő drón. Utóbbi érdekessége, hogy az ukrajnai események idején tavaly bevetettek néhányat. A kiállítóhelyen találhatók a 6930-as oldalszámú MiG-29-es sárkányából darabok. A gép 2002. november 6-án éjjel ütközött össze a 6829-es társával, pilótája Marián Katuška a katapultáláskor már halott volt, a másik gép vezetője, Martin Hronec túlélte az ütközést.

A múzeumot tovább bővítenék. Ide kerülnének a jelenleg enyészetnek kitett, a csehszlovák légierőben rendszeresített típusok.  A MiG-21 család változatai (MF, UM, R, MA, UM, F-13) mellett egy L-29 Delfin, egy Szu-22M4 vadászbombázó és Szu-25K csatarepülőgép is várja jobb sorsát, akárcsak egy szétszedett, motorja vesztett Let-Z37 Cmelak kukacbombázó. Utóbbiból van egy restaurált szép változat is a Rubik vitorlázó hangárjában. Egy Mi-2 helikopter szintén szabadtéren rozsdásodik, akárcsak egy Dvina/Volhov Sz-75 légvédelmi rakéta indítóállványon. A múzeumból 2003-as látogatásom óta eltűntek a látogatók szeme elől, a MiG-15/17/19-es vadászgépek.

...és a dögerős Viggen

Orbán Viktor miniszterelnöktől személyes levélben kérte el Schuszter a Malévnél repült, majd Abdán kiállított IL-18-as (MO-Ilona) utasszállító repülőgépet. A gép körülbelül 45 millió forintos eszmei értéket képviselt. A gépet szétszedték és február közepén Kassára szállították. A gép hivatalosan marad a Légiközlekedési Kulturális Központ birtokában. Nos, a mostani állapota katasztrofális, de tervben van a restaurálásra.

Igaz, most egy kisebb, de különleges terv megvalósítása zajlk Kassán, egy Bf-109G10 vadászrepülőgép újjáépítésére. A Tisó-féle Szlovákia is rendelkezett Bf-109 vadászokkal, amelyek Pozsony környékén állomásoztak. A projektben újjáépítendő gépét 1945. január 1-jén lőtték le a Bodenplatte hadműveletben valahol Belgium felett. A németországi Manchingban lévő Messerschmitt Stiftung alapítvány újjáépítette, de 2004-ben ismét lezuhant. Azóta három repülőképes DB motoros Bf-109-es maradt Európában (bár tavaly a vörös 7-es Dániában hasraszállt, de nyilatkozatok szerint ki lehet javítani). A szlovákok megvásároltak a lezuhant gép roncsát és újjáépítése után statikusan állítják ki a múzeumban. A nyilatkozatok szerint a gép körülbelül 80 százaléka lesz eredeti. Valószínűleg belekerül(t) a DB-605-ös motor. A repülőgépet egy zárt hangárban tartják, de egy kis résen befotózva valamelyest látható a készültségi foka a Messzernek.

Me-109-es: igazi múzeumi kincs lesz, ha elkészül

2008 májusában nyitották meg a nyilvánosság előtt a SzTM Repüléstörténelmi Múzeuma területén a közúti közlekedési kiállítást, amely motoros és nem motor-meghajtású történelmi közlekedési eszközöket, kerékpárokat, motorkerékpárokat, személy- és tehergépkocsikat mutatja be a látogatóknak. A kiállított gyűjtemények a Kassai Cassovia Retro Veterán Klub (Veterán klub Cassovia Retro Košice) tagjainak a tulajdonát képezik, amelyeket a Szlovák Technikai Múzeum kiállítási tárgyai egészítenek ki. A közúti kiállításról annyit, volt, aki tucatszor járt már a múzeumban, de rejtélyes okok miatt a gépkocsik tárhelye soha nem volt kinyitva.

A múzeum közel sincs kész. Jegyárusító helye egy konténer, bár normális mellékhelyiségek vannak, de például bolt, relikviákkal, és egyéb tárgyi emlékekkel, nincs.

Mintha rögtön fel is szállhatna... A magyarok egykori Szu-22-ese

Összességében a szlovákok kicsit előttünk járnak, de ha a REPtár, megépül, és a gépek kiválasztása során az érdekesebb típusokat is beviszik és szakszerűen kiállítják, akkor Kassának méltó társa lesz.

A múzeum nem ingyenes: a belépő két euró, a fényképezés is egy euróba kerül, de megéri a múzeumot megtekinteni. Viszont ha már Kassán vagyunk, látogassuk meg I. és II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi György, Bercsényi Miklós, Szilágyi Katalin és a többi magyar nemes síremlékét és a Rákóczi-kiállítást, nézzük meg a Lőcsey házat, a Nemzeti Színházat, és más, hazánk történelméhez tartozó emlékeket is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek