Monaco tömegközlekedése
A 13. század óta független hercegség a Vatikán után a világ második legkisebb állama. A Franciaország és a Földközi tenger közé beékelődő mindössze két négyzetkilométernyi hercegség a legsűrűbben lakott terület a világon. A nagy fokú személygépkocsi használat mellett a városállamban igen kiterjedt a tömegközlekedési hálózat.
NagyvasútA városállam Monaco és Monte Carlo vasútállomásait 1869-ben nyitották meg a Nizza – Menton – Ventimiglia francia-olasz nemzetközi vonalon. A hercegség egyre növekvő területigényei miatt az ötvenes években a vasútvonal egy részét alagútba helyezték. Az új nyomvonal elkerülte Monte Carlo állomást, amelyet így bezártak, a területét a város beépítette.
Hasonló folyamat zajlott le a kilencvenes években is, amikor a maradék föld feletti vonalat is alagútba helyezték, ezzel megszűnt a régi Monaco állomás is. Az új, föld alatti Monaco Monte Carlo vasútállomást 1999-ben nyitották meg. Az állomáson a TGV mellett a nemzetközi vonatok is megállnak, amelyekkel az olaszországi Milánó mellett Marseille és Párizs is elérhető. A mindössze 1,7 km hosszú hálózat üzembentartója a francia államvasút, az SNCF.
A Monaco feletti helyekben elterülő La Turbie francia kisvárossal való összeköttetést szolgálta az 1893-ban megnyitott méteres nyomtávú fogaskerekű vasút. Érdekesség, hogy a vonal nem lépett be a városállam területére, a francia határnál volt a végállomása, onnan gyalogosan volt elérhető Monaco. A vonalat végül 1932-ben zárták be.
A fogaskerekű megindulása után öt évvel, 1898-ban adták át a város első villamosvonalát, amely összeköttetést biztosított a Place d’ Armes és Saint Roman között. A századfordulóra már három vonal alkotta a miniállam hálózatát, később a vonalat összekötötték a Nizzai hálózattal, 1903-ban pedig a másik irányba, Mentonig hosszabbították meg a vonalat. A fogaskerekűhöz hasonlóan a villamos is a harmincas évek elején szűnt meg.
A megszűnt villamosvonalak helyét és szerepét az 1931-ben alapított Compagnie des autobus de Monaco vette át. A CAM jelenleg hat vonalon szolgáltat, amelyek behálózzák a város mind a tíz negyedét. Este kilenctől éjszakai busz közlekedik, éjfélig félóránként, onnantól óránként jár az N jelzésű busz.
A buszpark harminc százaléka biodízel üzemű autóbuszból áll, a maradék hagyományos dízel. Tavaly nyár óta két hibridbusz is közlekedik a hercegségben. A kisebb forgalmú vonalakon tizenkét midibusz közlekedik, ebből hat Irisbus Europolis, és hat Van Hool A308L, amiből az utolsó három már newA308 típusjellel állt forgalomba 2002-2003-ban.
A szólóbuszoknál szembetűnő a Van Hool dominanciája, a három Renault PR112-es mellett huszonhat kocsi származik a holland gyártótól. A négy Van Hool A320 mellett húsz hagyományos és két hibrid newA330 közlekedik.Az iskolai forgalmat segíti három távolsági kocsi, két Temsa Opalin és egy Temsa Box.
Ugyan nem közút, de a hercegség két kikötője között ingázó B jelű hajóvonal is a céghez tartozik. A reggel nyolc és este nyolc között közlekedő járaton egy ötven fő befogadóképességű elektromos katamarán közlekedik, amelyet napenergiával töltenek.
KözútA kedvező adózási lehetőségek mellett a város az utcáin zajló Forma-1-es versenyről is híres. A Monacoi Nagydíj ideje alatt a város teljesen megváltozik: az utcák egy részét lezárják, közlekedési táblák, műtárgyak egy részét eltüntetik. A nézők és a versenyzők épségének megóvása érdekében ideiglenesen kerítések épülnek. Érdemes összehasonlítani a verseny előtt pár nappal a pálya nyomvonalán készült videót a normál körülmények között készülttel.
