Modernizált ICE-3-flottával előre!
Az idő soha, soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat...
Tudják ezt a Deutsche Bahnnál is, és pontosan számba vették, hogy a hatvanhat garnitúrát számláló ICE 3-as flotta tizenöt üzemben töltött év után életkora feléhez érkezett. A középkorúakat ilyenkor jobb helyeken ráncfelvarrás alá vetik, a művelet neve szépbeszélül redesign. Most persze meglódulhat a képzeletünk, hogy ezek szerint további tizenöt év múlva majd a MÁV is vehet a garnitúránként jelképes egy euróért kiárusított, lehasznált vonatokból, hogy azokat a Balaton északi partján két Csörgő ráncigálja, természetesen komfortfelárért?
Meglátjuk, rossz viccek helyett most inkább koncentráljunk a felújítás tartalmára, amit nem adnak aprópénzért, 210 millió eurót költ erre a német vasút, azaz 65 milliárd forintot. Szerelvényenként kétharmad új Flirt árát.
A varázsszó a barátságosság és a nagyobb térélmény, mi is lehetne más. Több bőrönd, lehetőleg észrevétlenül, több babakocsi, mert a családpolitika Németországban is egyre fontosabbá válik. Akit már babakocsiban is az ICE ringat, kisebb eséllyel válik a szabadságát menetrendszerűen közlekedési dugóban (önként, dalolva, boldogan) kezdő német átlagpolgárrá.
Összesen hét újítással lehet számolni, adja hírül a konszern, ehhez képest mi sokkal jobban jártunk, hiszen amikor egy napon a megszokott V43-as és Bhv-s kombináció helyett egy Flirt érkezett képzeletbeli állomásunkra, rögtön huszonhét újdonsággal szembesültünk, bár pontosan nem számoltunk utána.
Az egyik újdonság, hogy a dönthető ülések pihenőpozícióba-helyezése ezután más mechanizmus szerint történik: nem a háttámlát döntik hátra, hanem az ülőfelület csúszik előre, ezáltal a remények szerint elkerülhető a hátul ülő utastársak zsörtölődése, a magyar fülnek meglehetősen erőszakosan csengő, „Hallo, junger Mann...″ kezdetű mondatok. Az ICE 2-es és 4-es vonatokon már megtörtént ez a változtatás.
A csomagtartó állványokat is átcsoportosítják a termeskocsikban, cél a csomagok jobb szemmeltarthatósága és a helykihasználás javítása, ezáltal vonatonként még tizenkilenc többletülés is elhelyezhető.
A változások közé tartozik a nagyobb utastájékoztató monitorok elhelyezése, tarkabarka gyermekszakaszok kialakítása és a vonaton való általános tájékozódás javítása. Ezt különösen égető problémának érezzük, hiszen nincsen a világon eltévedésre alkalmasabb hely egy gyakorlatilag kétdimenziós kiterjedésű vasúti szerelvénynél.
Az étkezőkocsi... pardon, bordrestaurant húsz, teljesen áttervezett férőhelyet kap, az eddigi kettő helyett vonatonként egy, kerekeszékesek által igénybevehető hellyel, állítható magasságú asztallal.
Az ígéretek szerint a kabátakasztó kampók is oda kerülnek ezek után, ahová az utasok a kabátjukat valójában akasztani szeretnék.
Az átalakítási munkákért a nürnbergi karbantartóközpont felel, ahol mindig három vonatot építenek át párhuzamosan. A tervek szerint háromhetenként készül el egy-egy újabb szerelvény átépítése, a teljes projekt 2020 végéig lezajlik, tehát az utolsó kigördülő vonatok még tíz-tizenegy évet szolgálhatnak az új belbeccsel.
Hm... Egy személyes megjegyzés: valamikor a kilencvenes évek elején lehetett az a pillanat, amikor valami kocsibesorozási tévedés folytán a szobi nemzónázóban először találkoztam az elsőosztályú Amx-betétkocsival. A német utasok sajnos soha, semmiféle redesign után sem fogják azt az elementáris, világfelfordulásos istenkirályság-élményt érezni, ami akkor az abban a kocsiban véletlenül utazóknak megadatott, az aszimmetrikus üléselrendezéssel, szőnyegpadlóval, autóbuszülésekkel.
Így múlik el a világ dicsősége.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!