Megújul az amerikai legenda

A Union Pacific (UP) 1936-ban vetette be a Challenger típusú – (2’C)C2’ h4 tengelyelrendezésű – mozdonyokat a Wyoming és Utah államok közötti Wasatch fővonalán. Ezek osztott futóműves mozdonyok voltak és az American Locomotive Works (Alco) gyártotta őket a New York állambeli Schenectadyban. A 3300 tonnás tehervonatok 11,4 ezrelékes emelkedőn való továbbításához azonban előfogatolás és tológépek használata vált szükségessé, ezért a vasútüzem lassabb és drágább volt a kívántnál.

1941 és 1944 között újabb huszonöt, de a korábbiaknál nagyobb és erősebb, osztott futóműves gőzmozdonyt épített a UP vasúttársaság számára. A UP 4000 sorozatú mozdonyok a világ harmadik leghosszabb és legnagyobb teljesítményű, ötödik legnehezebb gőzmozdonyai, így méltán váltak híressé. A gyárban az egyik munkás ráírta krétával az egyik készülő mozdonyra, hogy Nagy Fiú (Big Boy), azóta is ez a beceneve ezeknek a behemót szerkezeteknek. Legnagyobb sebességük százharminc kilométer per óra, tömegük 567 tonna, hosszuk 40,47 méter. A mozdonyok teljesítménye 4690 kilowatt, indító vonóerejük 602,18 kilonewton.

Az ilyen, más néven Mallet-rendszerű gőzmozdonyoknál gyakorlatilag két különálló gőzhajtás üzemel egy kazánról és füstszekrényről. Az ennyire hosszú és sok tengelyű mozdonyok azonban már nem tudnának elmenni az ívekben, mert megszorulnának, ezért a két gőzhajtást egy csuklós mechanizmussal választják el egymástól. Másképp fogalmazva, a főkeret két részből áll, amelyek egy ponton kapcsolódnak és képesek egymáshoz képest elfordulni, mint a csuklósbuszok két vége. A MÁV-nál a 601 sorozatú gőzmozdony volt ilyen rendszerű, az Amerikai Egyesült Államokban azonban több tucatnyi osztott futóműves típus létezett, köztük olyan is (az Erie P-1), amelyiknél még a szerkocsi alatt is hajtott négytengelyes futómű helyezkedett el (ismertebb elnevezése: Triplex).

Bár bőven maradt üzemelő gőzmozdony az Egyesült Államokban, a vasútbarátok világszerte csak sajnálkozhattak amiatt, hogy a Big Boyból egyetlen üzemképes példány sem létezik, bár nyolc mozdony is kiállítási darabként maradt fenn. 2013-ban azonban a UP bejelentette, hogy megszerezte a tulajdonjogát a 4014 pályaszámú mozdonynak, amit még 1961 decemberében adományozott egy dél-kaliforniai vasúttörténeti társaságnak és azóta Pomonában volt kiállítva. Nem egész két hónappal később a mozdonyt saját lábán elszállították a UP Wyoming államban található cheyenne-i járműjavítójába.

Tegyünk itt egy kis kitérőt az amerikai vasúttörténetbe. 1869. május 10-én ért össze az első amerikai transzkontinentális vasútvonal két különböző irányból épülő fele a Utah államban található Promontory-hágón. Itt csatlakoztak egymáshoz kelet felől a Central Pacific és nyugat felől a Union Pacific vasúttársaságok. Az esemény alkalmából óriási felhajtást rendeztek, és a megépült vasút utolsó sínszegét, amit aranyból készítettek, a kaliforniai mágnás (amerikai szenátor és a Central Pacific elnöke) Leland Stanford verte be a talpfába. Az eseményről egy szót sürgönyöztek szanaszét az országban: done, azaz elvégezve. Ebből tudta meg minden amerikai, hogy összekötötték a keleti partokat a nyugati partvidékkel vasúton. Az arany sínszeget ma a kaliforniai Stanford egyetem múzeumában őrzik.

Mivel 2019-ben esedékes az arany sínszeg ünnepség százötvenedik évfordulója, a történelmi eseményre újabb nagy felhajtást rendeznek, a korabeli mozdonyok replikáival ismételten eljátszák az eseményt és háromnapos fesztivált tartanak az arany sínszegről elnevezett Golden Spike Nemzeti Történeti Emlékhelyen. Az eseményre a UP pedig két különvonatot indít Cheyenne-ből. Egyiket a UP 844 pályaszámú, talán leggyakrabban használt nosztalgia-gőzmozdonya továbbítja Ogdenbe, a fesztiválhoz viszonylag közel, mindössze ötven kilométerre található vasútállomásra. A másik vonatot pedig nem más, mint a felújított 4014 pályaszámú Big Boy fogja vontatni!

A mozdony felújítása már több mint két éve tart és egyáltalán nem kispályás módszerekkel dolgoztak a főként önkéntesekből álló munkások a mozdonyon. A UP nosztalgia műhelye új CNC gépet kapott, a szükséges alkatrészeket egyszerűen újra öntötték vagy gyártották. A honlapján a UP rendszeresen adott tájékoztatást a munkálatokról. Először is a mozdony szét kellett szedni, kezdve a főkeretnél. A gőzhajtásokat, kazánt, csövezéseket, gyakorlatilag mindent fel kellett újítani vagy pótolni kellett. A végeredmény a világ egyetlen üzemképes Big Boy mozdonya lesz, már ami a prototípust illeti (modellben persze sok gyűjtőnél megtalálható).

Ha már modell és arany sínszeg, akkor érdemes említést tenni a Märklin-LGB idei különkiadásáról, ami a Promontory-hágón találkozó két mozdonyt formázza meg. A UP 119 pályaszámú és a Central Pacific Jupiter nevű mozdonyát fa dobozban, digitális hanggal és füstölővel, amerikai zászlóval és egy aranybevonatú sínszeggel együtt „potom” tízezer dollárért (2,8 millió forint) lehet megrendelni. Mindössze 299 készletet gyártanak.

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!