Low-costok a háború árnyékában: a Ryanair optimista

Ősszel megnyílt egy hatalmas európai piac, mikor lehet megint Ukrajnába és onnan repülni? Az ír cég gépei harminc év óta először visznek teherárut: segélyt Lengyelországba.

Tavaly nagyszabású tervekről adhattunk hírt annak kapcsán, hogy a kijevi kormány aláírta az európai Nyitott Égbolt egyezményt, ami megnyitotta az utat a légiközlekedés ugrásszerű fejlesztése, növekedése előtt: ahogy akkori összefoglalónkban írtuk, az uniós országokkal kötött külön-külön légügyi egyezményben meghatározott járatszámok, leszállási lehetőségek, sűrűségek és egyéb kötöttségek megszűnnek. Feloldják a monopóliumokat, nem marad „védett” helyzetben az illető ország nemzeti légitársasága sem, és ami szintén fontos, a Nyitott Égbolt egyben nyitott repülőtereket jelent a külföldi társaságoknak, Ukrajna esetében a jelenlegi öt helyett 12 reptérre lesz lehetőségük járatokat szervezni a külföldieknek is.

Mindkét, Kelet-Európában intenzíven működő low-cost társaság azonnal lépett is. a Wizz bejelentette, öt vadonatúj, korszerű Airbus 321 repülőgépet telepít a Kijevi Nemzetközi Repülőtérre, amelyek nagy részét 2022 nyarától fogja üzemeltetni. A befektetéssel a Wizz Air kétszeresére növeli kapacitását a repülőtéren, a Ryanair már az egyezmény aláírása előtt közölte, hogy mind a tizenkét ukrajnai repülőtérre gépet telepít vagy legalábbis járatokat indít.

Noha a 44 milliós országban tervezett piacteremtés nyilván nem valósulhatott meg hónapok alatt, de az biztos, hogy az Ukrajnával való légikapcsolatok megszűnése ezt a két társaságot érintette a külföldiek közöl a legkeményebben, nem beszélve a belföldiekről. Mint ismert, a Wizz számára most a legnagyobb fejfájás az Ukrajnában rekedt személyzetek és gépek kimentése.

A Ryanair vezére azonban a legkeményebb háborús helyzetben váratlanul optimista nyilatkozatot adott, sőt, O’Leary bejelentette, cége lesz az első, amely visszatér Ukrajnába, természetesen, ha ez már biztonságos, és ha engedélyezi az európai hatóság. Igaz, annyiban a Ryanair-főnök sem annyira derűlátó, hogy ezt nagyon rövid határidővel taksálja, a becslése az, hogy talán nyárra, netán jövő télre várható. A repülést lehetetlenné teszi, de a későbbiekben is megnehezíti, hogy az oroszok, mint elmondta, komoly erőfeszítéseket tesznek a repülőterek navigációs berendezéseinek, a radar-rendszernek a megsemmisítésére.

Mint jeleztük, a Wizz százezer ingyen jegyet ajánlott fel az Ukrajnával határos országokból Európán belüli repülésekre az ukrán menekülteknek. A Ryanair részéről O’Leary ilyet nem jelentett be, viszont megkezdte egészségügyi felszerelések, humanitárius segélyek szállítását az Egyesült Királyságból és Írországból lengyelországi repterekre, a célállomások Rzeszów, Varsó és Krassó. Harminc éve először használnak Ryanair-gépeket cargo-feladatokra, természetesen a padlószint alatti raktérben. Tisztázta azt is, hogy a légitársaságnak nincsenek Ukrajnában telepített gépei, a forgalom megszűnésével felszabaduló kapacitást más hálózatokban hasznosítja, és így nem várható, hogy Ukrajna kiesése túl nagy veszteséget okozzon, sőt, amint sokezren átkeltek a határon, a lengyelországi foglalások alaposan megszaporodtak.

Ugyancsak nem fenyegeti a céget, más társaságokkal ellentétben, tette hozzá O’Leary, az üzemanyagárak várható alakulása, a Ryanair jövő márciusig 63 dolláros árnak megfelelően jut a szükséges kerozin nyolcvan százalékához, miközben az elmúlt hetekben a hordónkénti ár a piacon már száz dollár körül alakult. O’Leary arra számít, hogy az euurópai légiközlekedés az ukrajnai események következtében nem fog számottevően visszaesni. Az év elején nyilvánosságra hozott százmillió helyett az idei évben a mostani prognózis szerint a légitárság a teljes évre nézve 95–98 millióra számít.