Lezuhant egy Csont Dél-Dakotában

Szerencsétlenül járt az Egyesült Államok légierejének egyik B-1B Lancerje a dél-dakotai Ellsworth légibázison. A legénység mind a négy tagja katapultált, és túlélte az incidenst.

A B-1B Lancer kiképzési küldetésről tért vissza, amikor leszállás közben szerencsétlenül járt az Egyesült Államok légierejének dél-dakotai bázisán. Az Ellsworth Air Force Base ad otthont a 28. hadműveleti csoportnak, vagy másképpen megfogalmazva, a B-1 stratégiai nehézbombázóknak és személyzetüknek. A csoport küldetése világméretű feladatok ellátása a Lancerekkel, beleértve a hagyományos műveleteket és az erődemonstrációt is. A B-1B egyike annak a három stratégiai bombázónak, amelyek a B-2 Spirit és a B-52 Stratofortress mellett az Egyesült Államok légierejében szolgálnak. Beceneve Bone (Csont), ami a B-1 típusjelzésből ered.

Az eset még január negyedik a késő délutáni órákban történt, a légibázison akkor mínusz három Celsius fok mellett, borult időben 14,4 kilométer volt a látótávolság. A történtekről az X-en közzétett kamerakép tüzet mutat Ellsworth AFB 31/13-as kifutópályáján, amit hivatalos közlés szerint január 23-áig le is zártak. A kép alapján az azonban nem vehető ki, hogy a Lancer milyen mértékű sérüléseket szenvedett.

Sajátos körülmény, hogy 2023. január elsején Ellsworth B-1B Lancer repült át az egyetemi amerikaifutball bajnokság január másodikai döntője, a Rose Bowl előtt a pasadenai (Kalifornia) stadion fölött. Ez a „küldetést” korábban hagyományosan a Whiteman légibázis B-2 Spiritjei teljesítették, de a lopakodó nehézbombázók akkor még szilenciumra voltak kényszerítve egy korábbi, balul sikerült kényszerleszállás körülményeinek kivizsgálása miatt. Idén – a január másodikára eső – döntő kezdetét azonban már az újra szolgálatba állított Spiritek egyike üdvözölte.

A B-1B Lancer kissé hányatott sorsú nehézbombázó: kifejlesztésénél két alapvető szempontot is meghatároztak, egyrészt képes legyen annyi hasznos teherrel és olyan messzire repülni, mint a B-52-es, illetve tegye ezt a múlt század hatvanas éveiben rendszerbe állított, szuperszonikus Convair B-58 Hustler sebességével (2,1 Mach (2600 km/óra). Prototípusa 1974. december 23-án emelkedett a levegőbe először, ám a rendkívül drágának tartott programot Jimmy Carter elnöksége idején, 1977-ben törölték. A későbbi amerikai elnök, Ronald Reagan azonban 1981-ben újraindíttatta, nagyrészt átmeneti intézkedésként a B-2 lopakodóprogram késése miatt.

A nehézbombázó fejlesztésével és megépítésével megbízott Rockwell végül 1984-ben szállította le az első B-1B Lancert a légierőnek – a Csontokból a prototípusokkal együtt összesen 104-et gyártottak. Az Egyesült Államok légiereje a negyedikei incidenst megelőzően 45 aktív B-1B bombázót állomásoztatott Dél-Dakotában és Texasban. A Northrop Grumman B-21 Raiderek 2025 után kezdik leváltani a B-1B Lancereket; a tervek szerint érdemeik elismerése mellett a B-1-esek utolsó egyedeit 2036-ra vonultatják vissza.