Leszállt egy MAX Kínában!

Először szimulátor-próbák, majd tesztrepülések, de így sem tudni, mikor vált zöldre Peking. Az átrepülés nehézségei: orosz légtérblokád.

A Seattle városától délre eső Boeing Field pályájáról helyi idő szerint augusztus negyedikén szállt fel a sötétkék-világoskék-fehér festésű 737-es, farokrészén a nagy hetes számmal: az N7201S lajstromjelű gép nem volt más, mint a MAX-sorozat hetes, vagyis legrövidebb törzsű változatának prototípusa. Ezt a példányt használták sokféle, a típussal kapcsolatos tesztre, ez volt, amelyen kipróbálták a két katasztrófa tanulságai nyomán előírt jónéhány módosítást, ez volt, amellyel mind a kanadai, mind az európai hatóság emberei ellenőriztek majd újra megadták a légialkalmassági típus-engedélyt.

A gép példányai most már szabadon repülhetnek, vihetik az utasokat gond nélkül a világ túlnyomó részén, egészen pontosan 175 országban és harminc légitársaság színeiben – kivéve például Kínát, amely az etiópiai baleset után elsőként tiltotta le a típust.

A MAX 7-es öt és fél óra repülés után először Rodgers Field repülőterén landolt, Honolulu kötelében. A második szakasz Guamra vezetett, majd innen repült át a gép Sanghajba, jeleként annak, hogy hosszas tárgyalások után Kínában is megindulhatott az újra engedélyeztetés folyamata, ami azonban nem ígérkezik túl egyszerűnek.

Az elmúlt hetekben 35 főnyi Boeing-delegáció repült Kínába, pilóták és mérnökök, hogy egyeztessenek a tennivalókról. A következő napokban szimulátorban folyik majd a munka, a repülési tesztek egyes értesülések szerint a jövő hét közepefelé kezdődhetnek el. De nem tudni, vajon mi a pontos menetrendje az eljárásnak, mert a kínai hatóság már korábban jelezte, hogy ez nem lesz túl egyszerű folyamat.

A történethez hozzá tartozik, hogy az amerikai hatóság, az FAA a maga teljes MAX-dokumentációját még tavaly kora ősszel megküldte a kínai kollégáknak, akik azonban jelezték, hogy a maguk részéről az FAA-hoz és az EASA-hoz képest is szigorúbb, általuk meghatározott követelmények szerint hajlandók csak megadni az engedélyt. Arról azonban az általános követelményeken – biztonság, a pilóták újra képzése - nem árultak el nyilvánosan konkrétumokat, mik azok a plusz feltételek, amelyeket meghatároztak. Van olyan félmondat az akkori nyilatkozatban, ami mintha arra utalna, hogy a zöld jelzést egyebek mellett a két MAX-baleset vizsgálatának teljes lezárásához kötik, ez azért problémás, mert az Ethiopian katasztrófa végleges jelentése az etióp hatóság részéről még mindig nem látott napvilágot.

Egy másik bizonytalansági tényező: ha a kínai hatóság az eddigiekhez képest eltérő alapokon vizsgálódik és a követelményrendszere is más, akkor gyanítható, hogy ellentétben más üzemeltetőkkel, amelyek már az első zöld jelzés előtt megkezdhették a módosítások végrehajtását, a Kínában a földön várakozó közel száz géphez eddig lehet, hogy hozzá sem nyúltak, vagyis a kínai MAX-flotta felélesztése az amerikai, európai és más üzemeltetésű példányokhoz képest is hosszabbra nyúlik. Ugyancsak fontos kérdés, vajon mennyi ideig tart, és nyilván ez is csak az új engedély megszerzése után kezdődhet Kínában, az ottani pilóták szimulátoros átképzése a módosított MAX-ra.  

David Calhoun Boeing-főnök is úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint az engedélyeztetés még idén meglesz, de hogy a kínai felségjelzésű gépek mikor állhatnak forgalomba, arról nem beszélt. Kérdés az is, hogy Kína automatikusan engedélyezi-e majd a MAX-ok berepülését, illetve menetrendszerinti közlekedését nem-kínai társaságok részéről, illetve, hogy miképp kezeli a kínai társaságok által megrendelt, de még le nem szállított példányokat.

A tét komoly, a Boeing a leállás előtt az évente legyártott MAX-ok negyedét kínai vásárlóknak adta át, a jelenleg Kínában parkoló gépek száma közel száz. A pekingi hatóság keménysége nyilván összefügg Washington és Peking nem túl baráti kapcsolataival, beleértve a kereskedelmi megszorításokat is. Külön fontos tényező, hogy a kínaiak még idén szeretnék legalább belföldön forgalomba állítani a maguk keskenytörzsű utasszállítóját, most már világos, hogy a C919 előbb repül először utasokkal, mint a kínai üzemeltetésű MAX-ok valamelyike.

El ne felejtsünk egy apróságot: nemcsak Kínával vannak vitái az Egyesült Államoknak, nemcsak Kínában készül a MAX-oknak konkurens honi keskenytörzsűek. A Kínába tartó tesztgép azért repült nyugat felé, a Csendes-óceánon át Kínába, mert Oroszország szintén nem engedélyezi a típus repülését és szintén nem enged MAX-okat a légterébe.