Közúti gigaprojektek
Egy új út, híd vagy alagút nemcsak a mobilitást könnyíti meg, hanem a gazdaságot is fellendíti, a kereskedelmi kapcsolatokat is javítja. Cikkünkben összeszedtük a közelmúlt és a jövő legnagyobb és műszakilag a legnagyobb kihívást jelentő projektjeit.
AutópályákA katari főváros, Doha déli részét fogja összekötni a keleti, nyugati és északi résszel a Doha Expressway nevű négysávos autópálya, felváltva az eddig használt kétszer két sávos utat. A 2007-ben indult beruházás több elemét már átadták, a végső átadás dátuma 2015. Az építkezés összértéke átszámítva mintegy 970 milliárd forintot tesz ki, ennek keretében összesen 550 kilométer autópálya és nyolcvan csomópont épül a főváros körül.
Város körüli körgyűrűt épített a skóciai Glasgow is, ahol a várost körülölelő autópálya utolsó hiányzó láncszemét adták át tavaly júniusban. Az M74-es autópálya a város déli részén nyújt összeköttetést az M8-as és az M73-as autópályák között. A munkát három év alatt fejezték be, közel egymillió tonna földet termeltek ki, ötszáz betoncölöpöt állítottak fel, és hetvenezer köbméter szerkezeti betont építettek be az útba, amely felett harminc információs táblát tartó híd ível át. A projekt része volt a várost átszelő Clyde folyó felett átívelő híd is.
Az indiai Amravati várostól a Mahárástra-Gudzsarát belső államhatárig vezető 485 kilométeres négysávos autópálya egyelőre még csak tervezési szakaszban van, ha elkészül, mintegy 300 kilométerrel rövidíti le a Mumbai és Kolkata (Bombay és Calcutta) városok közötti távolságot, és közvetlen összeköttetést nyújt majd a stratégiailag fontos kikötővárossal, Hazirával. A beruházás összértéke mintegy 230 milliárd forint.
HidakA korábban említett Katar másik fontos közúti beruházása az a Perzsa-öböl felett átívelő 40 kilométeres híd, amely a félszigeten fekvő ország északi részét köti össze a szomszédos szigeten elterülő Bahreinnel. Az eredeti elképzelések szerint 2009-ben kezdődtek volna a munkák, azonban a projekt beindítását késleltette, hogy a hidat teljesen át kellett tervezni, mivel eredetileg nem szerepelt rajta a vasúti pálya. Az építkezés nemcsak a két ország gazdaságát lendíti majd fel, hanem szorosabbra fűzi a két állam viszonyát, jól jelzi ezt a híd tervezett neve: Katar–Bahrein barátság híd.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1931-ben megnyitott Bayonne híd a maga ötszáz méteres hosszával a világ leghosszabb acélszerkezetű hídjai közé tartozik. Szinte a megnyitása óta problémát jelent a mindössze 46 méteres víz feletti magassága, ami miatt a nagyobb konténerszállító hajók nem férnek át alatta. A hamarosan elkezdődő átépítési munkák során a híd magasságát 65 méterre emelik, valamint a közúti sávokat három méterről három és fél méterre növelik. A mintegy 1 milliárd dollárba (230 milliárd forint) kerülő beruházás várható befejezése 2014.
Ugyanebben az évben tervezik átadni az új Mississippi-hidat Illinois és Missouri államok között. Az eredeti tervekben még 450 milliárd forint értékű beruházást a költségek radikális mérséklésével a harmadára csökkentették. Ha elkészül, ez lesz az ország harmadik legnagyobb ferdekábeles hídja. Az autók kétszer két sávon haladhatnak majd, de a forgalom növekedésével akár hatsávossá is bővíthető a híd.
Maradva a kontinensen, Kanadában a Mackenzie folyó felett átívelő Deh Cho híd építése 2008 óta tart. Az Alberta államot az Északnyugati területekkel összekötő, egy kilométer hosszú ferdekábeles híd eredeti átadása 2010 novemberében lett volna, azonban a beszállítói késedelem miatt várhatóan idén ősszel lesz kész. A 40 milliárd forint értékű beruházás az eddig használt kompközlekedést váltja fel, amely a fagyos időjárás miatt a téli hónapokban szünetelt.
Déli szomszédunkban, Szerbiában tavaly decemberben indult meg a forgalom az új belgrádi Száva hídon. A közel 400 méter hosszú, hatsávos híd Európa legnagyobb egypilonos ferdekábeles hídja. A 112 milliárd forint értékű beruházás jelenleg Szerbia legnagyobb építkezése. A nagyrészt EU-támogatásból épült híd végleges átadása 2013-ban lesz.
Alagutak
Az Indiában épülő Rohtang alagút első tervei még 1983-ból származnak, a munkák mégiscsak 2010 nyarán kezdődtek meg. A három kilométeres patkó alakzatot leíró alagút sávjai tíz-tíz méter szélesek lesznek, két oldalán egy-egy méternyi járdával. A munkákat a rossz időjárás és lavinák is veszélyeztetik, a tervek szerint azonban 2015-re sikerül átadni az alagutat, amely mintegy 60 kilométerrel és négy órával rövidíti le az utat Manali és Keylong városok között.
A németországi Fehmarn és a dán Lolland szigetek között eredetileg híd építését tervezték, végül a két ország kormánya úgy döntött, hogy a föld alatt épült meg az összeköttetés a két ország között. A negyven méter mélyen haladó, tizennyolc kilométer hosszú alagútban egy kétsávos autópálya és két vasúti sínpár is helyet kap. A jelenleg csak előkészítési fázisban lévő projekt befejezésének tervezett dátuma 2012. Ha elkészül, ez lesz a világ leghosszabb kombinált közúti-vasúti alagútja, és a világ leghosszabb víz alatti átkelője.