Ki vonul ki és miért az űrállomásról?
A neves orosz űrszakértő, Andrej Jonyin akadémikus felvetése azért érdekes, mert 2014, az Oroszországot sújtó szankciók bevezetése óta Moszkvában sokkal inkább lehetett hallani, méghozzá igazán magas szintű nyilatkozatokban azt a tervet, hogy nem az Egyesült Államok, hanem Oroszország fogja leállítani az űregyüttműködést, sőt, Rogozin miniszterelnök-helyettes kijelentette, Moszkva 2020-tól „nem tervezi a Nemzetközi Űrállomás használatát”, helyette „ígéretesebb új űrprogramokat” folytat majd, ami a korábbi nyilatkozatok szerint azt jelentette volna, hogy az ISS orosz moduljait leválasztják és egy új, csak orosz űrállomást kezdenek kiépíteni belőlük.
Ehhez képest azóta végül is sikerült megegyezni az állomás közös használatában 2024-ig, ugyanakkor kétségtelen, hogy jövő évtől, az első új amerikai személyszállító űrhajó beállásától az oroszoknak már sokkal kevésbé éri majd meg az ISS-programban való részvétel, ha nem kapnak majd pénzt. Vagy legalábbis kevesebbet kapnak amerikai és európai űrhajósok felküldéséért a Szojuz-űrhajókkal, ráadásul a Dragonok és a Cygnusok beállása teherűrhajóként is jelentős bevétel-csökkenést jelent a Progresszek fénykorához képest. Ráadásul a Dragon visszafelé, az állomástól a Földre is képes hasznos terhet szállítani.
Vagyis az amerikaiak ugyan nem akarják, nem tervezik feladni az űrállomás közös használatát, az oroszoknak viszont a bevételek elmaradásával az ISS-program ráfizetésesre fordulhat. Eközben az amerikaiak egyre kevésbé lesznek rászorulva az orosz indítóeszközökre és űrhajókra.
A moszkvai nyilatkozatban erről nem esik szó, inkább arról, hogy az ilyen fontos űrprojektekben az oroszok inkább olyan országokkal kellene, hogy összefogjanak, amelyek „nem taktikai, hanem stratégiai” partnernek számítanak, konkrétan Indiával és Kínával.
Egy másik érdekes félmondat pedig arról szól, hogy a szakítás jelentős részben azon múlik, hogyan alakulnak a NASA és Elon Musk projektjei, ami a szakértő szerint arra vezetne, hogy technikailag még maradnának az űrállomáson, gyakorlatilag azonban már nem. Ez a szöveg tehát azt sejteti, mintha az Egyesült Államok lenne érdekelt az ISS szétbontásában, miközben valójában a SpaceX és a NASA épp azt akarja elérni, hogy az ISS az oroszok közreműködésével, de szükség esetén anélkül is tovább működjön. Ezt igazolja egyébként az is, hogy a Trump-adminisztráció nem nyúlt azokhoz a pénzekhez, amelyek az űrállomáson folytatott tevékenységet, illetve a feljutást érintenék.
Hogy Moszkvából amúgy élénk figyelemmel kísérik az amerikai fejlesztéseket, az jól látszik abból a kicsit furcsa nyilatkozatból, amelyet Putyin szóvivője a SpaceX legutóbbi sikere nyomán tett. Eszerint – legalábbis ahogy azt az orosz hírközlő szervek megfogalmazták – az amerikai cég először indított „újrahasznosított anyagokból készített rakétát” az űrbe, amire remélhetőleg hamarosan az orosz űrtechnika is képes lesz majd.
Mint portálunk is beszámolt róla, valójában nem erről van szó: nem az anyagok, hanem maga a rakéta volt másodszor felhasznált, azaz újrahasznosítva. Pontosabban az az első fokozat, amely egyszer már az űr határáig, a második fokozat begyújtásáig emelt tavaly egy műholdat, majd leszállt, és most ismét repült.
Ez azért is érinti egyébként érzékenyen az oroszokat, mert a NASA által használt más hordozórakéták hajtóművei közül több orosz eredetű, RD-180-as. Azaz, ha a SpaceX Falconjának hajtóművei, amelyek a cég saját konstrukciói, ennyire jól működnek, akkor az amerikai űrprogramokban nemcsak a Szojuzok és Progresszek, hanem a rakétahajtóművek is feleslegessé válnak. A jelek szerint Moszkva inkább akarja úgy beállítani a dolgokat, hogy nem ez a probléma, hanem az amerikaiak politikai indíttatása az oroszok kiszorítására az együttműködésből.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
