Keveset költünk, azt is rosszul?
A portfolio.hu által közölt elemzés szerint a számok ezt az érzetet alá is támasztják. Szakemberek régóta figyelmeztetnek arra, hogy az infrastruktúra a kiépítettségétől, műszaki állapotától, teljesítőképességétől függően segítheti, de leromlása, megszüntetése gátolhatja is a gazdaság hatékony működését. A vasúti közlekedés a kezdeti időszaktól – a XIX. század közepétől – igen nagy hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulására Magyarországon. A rendelkezésre álló információk, adatok alapján arra következtethetünk, hogy a magyarországi vasúti közlekedés teljesítőképessége, igényekhez való alkalmazkodása sok kívánnivalót hagy maga után, mind a teher-, mind a személyközlekedés terén.
Sok a vasútvonal MagyarországonEurópában Magyarországon van az egyik legkiterjedtebb vasúti hálózat. Az 1996-ban, az Európai Bizottság által elfogadott határozat szerint egy olyan transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kialakítása lenne a cél, amely az egész európai kontinenst kiszolgálja. Magyarország jelenleg közel 8 000 kilométer hosszú vasúthálózattal rendelkezik, ami jelentős az ország területéhez viszonyítva. Magyarország a világ tíz legsűrűbb vasúthálózattal rendelkező országainak egyike, az egy négyzetkilométerre jutó pályahossz nagyjából Németországéval egyezik meg – írja elemzésében a portfolio.hu.
A pályahossz miatt rengeteg potenciál rejlik a hazai hálózatban, mégis a BCG által 2012-ben készített Railway Performance Index (RPI) alapján a magyar vasút a vizsgált huszonnégy európai ország között a nem túl előkelő huszonkettedik helyezést érte el. Egyedül Portugáliát és Bulgáriát sikerült megelőznünk a vasutakat három szempont szerint értékelő rangsorban.A BCG a kutatás során egy tíz pontos skálán értékelte az európai vasútvonalakat, ahol mindhárom szempont egyenlő súllyal számított. Az első szempont a használat mértéke (szállított utasok és áruk mennyisége a népességhez viszonyítva), a második a szolgáltatás minősége (pontosság, gyorsaság, ár), a harmadik pedig a biztonság (balesetek és halálesetek száma a hálózathoz viszonyítva) volt.
A biztonság sem erényünkAz adatok szerint egyedül Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Romániában veszélyesebb vonatra ülni, mint itthon. 2006 előtt a régióban Magyarországon volt a legveszélyesebb vonatozni, 2006-ban azonban mind a balestek, mind azok áldozatainak száma jelentősen csökkent, és azóta nagyjából stagnál.
Első ránézésre nem is tűnik soknak a hazai érték a környező országokhoz viszonyítva. Figyelembe véve azonban, hogy a területéhez képest a legsűrűbb vasúthálózattal rendelkező Csehországgal mozgunk együtt és alig maradunk el a miénknél kétszer hosszabb vasúthálózattal behálózott Románia vagy Lengyelország mögött, már kevésbé biztató a kép. A portfolio. hu elemzése szerint ezt a statisztikát torzítja némileg az, hogy meglehetősen sokan lesznek öngyilkosok hazánkban úgy, hogy vonat elé ugranak.
Európai viszonylatban itthon átlagosan kihasznált a vasúthálózat. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy minőség szempontjából Magyarország a leggyengébbek között teljesít. De mivel a minőséget elég nehéz számokkal ábrázolni, a szakemberek inkább az ár-kihasználtság arányra tudnak hivatkozni.
Az egy főre jutó, vasútra költött állami támogatások és beruházások terén sem teljesít jól Magyarország. A többi ország, amelyik Magyarországhoz hasonló mértékben (évi mintegy 4 000 euró/lakos) támogatta a vasutakat (ilyen volt Szlovákia, Spanyolország, Norvégia és Finnország) mind sokkal jobb pontszámot ért el.
Az elemzés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy fenntartásokkal kell a számokat kezelni, hiszen egyes mutatók inkább kedveznek a nagyobb országoknak, másrészt több ponton inkább a személyszállítást vizsgálták, és a teherszállítást kevésbé, harmadrészt pedig a felmérés négy évvel ezelőtt készült, és azóta sok változás történt a globális piacon.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!