Indóház, XX/2. 2024. április–május, a kötöttpályás olvasnivaló

Dióhéj: szomorú Szergej-sors, avagy hol Dombóvár állott, most kőhalom; a MÁV V46 sorozatú villamos mozdonyai, a Szöcskék; a világ legnagyobb számban megépített és forgalomba helyezett motorvonata, a Ganz-MÁVAG D1; Délkelet-ázsiai fejlődési pályák szigeti rónákon és esőerdőkben, őszinte kritika az A.C.M.E M63-asáról.

Az ihóról már híre ment, Dombóváron úgy tűnik, lezárult az M62-es fejezet; a leghangoló fejlemények mentén történeti visszatekintésre vállalkoztunk az újság hasábjain – az elmúlt másfél évtized néhány jellemző gépét és tehervonatát tárja elénk Vörös Attila Bátaszék/Dombóvár/Baja-környéki képriportja.

Idestova negyven éve jelentek meg a hazai gyártású, V46 sorozatú villamos mozdonyok első példányai a hazai síneken. Süveges László egy olyan elképzelést is vázol a mozdonyokat bemutató írásában, ami a V46-osok a tolatószolgálat melletti teher- és személyvonati üzemeltetését is lehetővé tenné.

Hatvanvalahány éve a Szovjetunióban is eljutottak arra a szintre, hogy a már üzemelő, többek között magyar eredetű motorvonatokkal szerzett kedvező tapasztalatok alapján elhatározzák a motorvonati üzem kiterjesztését az elővárosi forgalomban. A kézenfekvő magyar beszállítói partnerség keretében, 1964–1988 között, a Ganz-MÁVAG összesen 605, a szovjet vasúti keresztségben D1 sorozatú motorvonatot szállított a Szovjet Vasutaknak – ez 1210 motor- és 1330 betétkocsit jelent! Remek képek a parovoz.com engedélyével!

Gere József alapos, igényes összeállítása révén a teljességre törekedve tárgyaljuk ki a MÁV 303 sorozatú nehéz gyorsvonati gőzmozdonyának fűtőberendezését, és utolsó állomásához érkezett a vasúti fényjelzők életre keltésével foglalkozó sorozatunk (Főjelzővel függésben levő jelzők). Fejlesztések nélkül képtelen lesz a magyar vasúthálózat a hamarosan napi harminc– negyven többlet tehervonatot kezelni, ami a most épülő akkumulátor- és autóipari gyárak kiszolgálásához szükséges – derül ki a Bíró Koppány Ajtonnyal, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkárával készült interjúnkból. A RAIL4CITIES projekt az Európai Vasútegylet (UIC) és tagjai által támogatott együttműködési kezdeményezés, amelynek a célja a vasútállomások és környező területeik fenntartható módon történő átalakítása. Lényege az SCP-modell, vagyis a Sustainable City Promote koncepció: ez a meglévő eszközök, infrastruktúra és létesítmények optimalizálását szorgalmazza a fenntarthatósági célok elérése érdekében. Aktuális kiadásunkban olyan célokról, elvekről, fogalmakról olvashatnak, amelyekről Magyarországon vajmi kevés szó esik.

A kontinentális Ázsia és Ausztrália között elterülő szigetvilág igazi vasúti egzotikum, és mintegy 400 milliós lakosságával tekintélyes közlekedési piac is egyben. Ritka ásványkincseinél, biodiverzitásánál és kiterjedt esőerdeinél fogva globális jelentőségű gazdasági és ökológiai tartalék, a páratlan lehetőségek tárháza. A geopolitikai erőmezők hatására – tekintettel az adottságokra és érdekviszonyokra – vasútügyben elképzelhető, hogy haladó szellemű, nem az ipari nagyhatalmak körébe tartozó, kisebb játékosokra is jelentős szerep háruljon. Ezért lobbizik a helyszínen az írás szerzője, Neumann István.

Kisvasúti rovatunkban a Schosberger-birodalomtól eljutunk a selypi keskenynyomközt is érintő közlekedéspolitikai koncepcióig: a napjainkban Lőrincihez tartozó Selypen elsősorban a helyi cukorgyár kiszolgálására épült kisvasút. Fénykor és hanyatlás – a mintegy hetven évig fennmaradó vasútüzem sorsa a múlt század hatvanas éveiben pecsételődött meg.

Lassan, de kitartóan épül Róma harmadik metróvonalának meghosszabbítása – az Örök Város háromvonalas metróhálózatának jelenlegi hatvan kilométerén 73 állomás található. A napi utasszám meghaladja a nyolcszázezret (ami körülbelül annyi, mint a budapesti metrók utasszáma), éves forgalma pedig hozzávetőlegesen 320 millió utas. A vezető nélküli szerelvényeket közlekedtető C vonal vonalhossza jelenleg 19,5 kilométer, az eddig elkészült városi vasúton 22 megálló létesült – a vonal teljes hossza 34,5 kilométer lesz, 36 állomással.

Rendkívüli várakozás előzte meg az olasz A.C.M.E. legújabb, magyar vonatkozású vasútmodellmodellje, az M63-as Gyík bemutatkozását. Volt szerencsénk alaposnak ígérkező nyúzópróbának alávetni a modellt. Hát mit mondjunk, A.C.M.E modellt vásárolni egyre inkább kaland, mert a minőségükben nagy a szórás… Modellvasút még címekben: Vectron-variációkat dobott piacra a Roco; Szentesített eszköz: a Viessmann fénysorompó; Lokfabrik-Szeged vitrinmodelles univerzuma; Űrtechnika a síneken, azaz a Train-O-Matic dekóderek.

Kitérő: Szolnok vasútállomáson időkapszulaként megelevenedő vasúttörténeti tárlat szolgálja az utazók és a várakozók hasznos időtöltését. A forgalmi csomóponti főnökségen vezetőként dolgozó, vasúttörténeti magángyűjtő Kondor Balázs újragondolta a kelet-magyarországi vasúti régió központi állomásának utascsarnokában az évek óta üresen álló butikok funkcióját: a kirakatos helyiségeket üvegszekrénynek (régiesen almáriumnak) tekintette, és több évtizedes álmát megvalósítva azokba a körülbelül két évtized alatt felhalmozott vasúti kegytárgyait tette közszemlére. Pazar!

(Nyitóképünkön: D1-es motorvonat és L sorozatú gőzmozdony a parovoz.com jóvoltából)