Húszéves a Városi Tömegközlekedési Múzeum
A budapesti villamosok jellemző típusainak megőrzéséről – már ami megmaradt, tehetnénk hozzá nem kevés iróniával – már 1972-ben megszületett az első döntés, a BKV Műszaki Történeti Bizottságának létrehozásával. A megőrzésre, felújításra érdemes járművek listája többek közt Lovász István munkájának köszönhetően 1975. április 30-ra jutott el a Közlekedési Múzeumhoz.
A városi tömegközlekedési gyűjtemény elhelyezésére több helyszín ötlete is felmerült. Legelőször a HÉV Gödöllő-Palotakert állomásának környéke, majd a metróépítéssel funkcióját vesztett újpesti kocsiszín tűnt megvalósíthatónak, ez utóbbiban tároltak is forgalomból kivont villamoskocsikat.
A szentendrei HÉV korszerűsítésével azonban megszületett a végleges döntés: a kicsi, a forgalmat egyedül ellátni képtelen régi HÉV-kocsiszín teljes területét múzeumi célokra adta át a BKV, a Városi Tömegközlekedési Múzeum végül 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit.
A múzeumban öt állandó kiállítótermet alakítottak ki: egyik a főváros, másik a történelmi Magyarország többi városának villamosait, ló- és gőzvontatású városi vasutait mutatja be. Helyreállították a régi kovácsműhelyt, és külön terem foglalkozik a gumikerekű (autóbusz, trolibusz) járművek bemutatásával. A volt kocsiszín csarnokában és a kétezer négyzetméteres szabadtéri kiállítási területen összesen hetven járművet láthatnak az érdeklődők – húsz éve tizennyolc kiállított villamos- és HÉV-kocsival nyílt meg a múzeum.