Huss! – háromszázötvennel is száguldhatnak az új indonéz nagysebességű vonatok

Habár a kínai támogatású beruházás két évet késett, a főváros Dzsakartát a fontos gazdasági központ Bandunggal összekötő, Whoosh elnevezésű szolgáltatással javulhat az ország gazdasági produktivitása.

Indonézia is csatlakozott a nagysebességű vasútvonalakat üzemeltető országokhoz, nem is akárhogy: Kína után a világ második leggyorsabb vaspályáján vették fel a forgalmat. Az Egy út, egy övezet (más néven Új Selyemút) kezdeményezés keretében létrejött, 142,3 kilométer hosszú vonalat az ország elnöke, Joko Widodo a napokban adta át hivatalosan. A Whoosh elnevezés – ami magyarul annyit tesz: „huss!”, de suhanást, süvítést is jelent – egyben betűszó is, indonéz nyelven Waktu Hemat, Operasi Optimal, Sistem Hebat, vagyis „időtakarékos, optimális működésű, kiváló rendszer”.

Az indonéz államfő az olyan projekteket, mint a Whoosh, prioritásként kezeli az ország közúthálózatában előforduló, akut szűk keresztmetszetek felszámolása érdekében.

A 7,3 milliárd amerikai dollár (jelenlegi árfolyam alapján hozzávetőlegesen 2500 milliár forint) költségű beruházást a Kereta Cepat Indonesia-China (KCIC) indonéz–kínai vegyesvállalat hajtotta végre, kínai támogatással. A nagysebességű vonalat eredetileg 2021-ben tervezték átadni, területkisajátítási viták, a Covid–19-világjárvány, valamint a tervezett büdzsé 1,2 milliárd amerikai dolláros (cirka 420 milliárd forintos) túllépése okán azonban csak 2023 őszére tudtak vele elkészülni, így az átadás is csak októberben történhetett meg. A szolgáltatást a négy indonéz állami vállalatból, valamint a pekingi székhelyű China Railway International vasúttársaságból álló PT KCIC üzemelteti.

Az indonéz nagysebességű vasúthálózat első fázisán, a 10,7 millió lakosú Dzsakarta és a két és fél milliós Bandung közötti nagysebességű pályán a vonatok akár 350 kilométer per órás sebességgel is száguldhatnak – a Nyugat-Jáva tartomány székhelyének számító Bandungot az ország Szilícium-völgyének is nevezik. A normál nyomtávú, kétvágányú pályát 25 kilovolt 50 hertzes váltakozó áramú rendszerrel villamosították. A vonal tervezési sebessége négyszáz kilométer per óra, a legnagyobb üzemi sebesség 350 kilométer per óra, így szintbeli átjáró nem található rajta.

A dzsakartai Halim állomás és a Bandung délkeleti határában fekvő Tegalluar állomás között 142 kilométer hosszan futó vonalszakasz összesen két közbülső állomást érint: Karawangot és Padalarangot. A pálya tizenegy százaléka alagutakban (összesen tizenháromban), 38 százaléka pedig viaduktokon fut, a leghosszabb alagút 4487 méter hosszú.

A nagysebességű szolgáltatáshoz tizenegy, a kínai CRRC Qingdao Sifang által épített, KCIC400AF típusú motorvonatot rendeltek. A 209 méter hosszú, nyolckocsis szerelvények akár a négyszázas tempóra is képesek lennének, üzemi sebességüket viszont 350-ben korlátozzák. A vonatok karbantartásához Tegalluarban húztak fel egy létesítményt.

Habár a vonalat még csak néhány napja adták át, máris tárgyalások folynak a Whoosh Kelet-Jáva tartomány székhelyéig, a fontos kikötővárosnak számító hétmilliós Surabayáig való meghosszabbításáról, ami 730 kilométeresre növelné a pálya hosszát.

A Whoosh része a Kína által létrehozott Egy út, egy övezet elnevezésű, ambiciózus kezdeményezésének, melynek célja Ázsia, Afrika és Európa összekapcsolása számos szárazföldi és tengeri hálózaton keresztül, a helyi infrastruktúrák fejlesztése által. Indonézia Délkelet-Ázsia legerősebb gazdaságaként aktívan keresett befektetéseket legnagyobb kereskedelmi partnerétől, Kínától – számol be a Railway Pro.

(Nyitóképünkön az egyik indonéz nagysebességű motorvonat még tesztfutás közben. Kép forrása: Wikipedia)