Heathrow: mégis lesz új pálya, szavazott a brit parlament
Az ádáz vita sok éve zajlik már a londoni repülőterek bővítéséről, netán egy új építéséről valahol a Temze torkolatánál, esetleg a csatorna angliai partjainál lévő homokpadokre telepített mesterséges szigeten - ezeknek a terveknek mindegyike azt jelentené, hogy legalább 50-60 milliárd font lenne a költség, és sokkal nagyobb feladat lenne a reptér és a város közötti közúti és vasúti kapcsolat kiépítése. Továbbra is nyitott kérdés Gatwick második pályája, illetve a szigetország délkeleti csücskében lévő kenti Manston kiépítése valamiféle új főreptérré.
Hogy mennyire kemény volt a vita minderről, azt az is jelzi, hogy miközben Theresa May miniszterelnök a harmadik pálya erős támogatója, a kabinet egy másik tagja, Greg Hands kereskedelmi miniszter a szavazás előtt néhány nappal a Heathrow-ügy miatt lemondott. Boris Johnson, aki eddig a leghangosabb és legdurvább ellenfele volt mind Heathrow, mind London City bővítésének, és London főpolgármestereként korábban minden kísérletet megakadályozott a maga kedvenc Temze-torkolat álomrepterének érdekében, most a jelenlegi kormány külügyminisztereként folytatja az ellenállást, a szavazáson külföldi útja miatt nem vehetett részt, de korábban jelezte, ő lesz az első, aki lefekszik a bulldózer elé és testével akadályozza meg a harmadik Heathrow-pálya építését.
Az elfogadott döntés ellen feltehetően bírósági úton indítanak támadást a környezetvédők, illetve az érintett londoni lakosok civil szervezetei. Vagyis a meccs korántsem lefutott, a megvalósításához ráadásul igen komoly munkálatok kellenek, például az M25-ös autópálya áthelyezése.
Ami tényleg érdekes, a harmadik pálya mint túlságosan költséges beruházás ellenzői közé tartozik a londoni repülőterek egyik legfontosabb felhasználója, a British Airwayst is magába foglaló IAG-csoport elnöke. Gyanítható persze, hogy Willie Walsh számára azért lenne megfelelőbb másfajta megoldás, mert a BA a jelenlegi kapacitásával a jelenlegi légikikötőkben már kiépítette a maga bázisait, a csoport számára inkább lenne perspektíva más, másodlagos repterek fejlesztése, ahol az IAG diszkont tagvállalatai tudnának terjeszkedni.
A parlamenti siker hátterében egyébként az is állhatott, hogy a jelenlegi megállapodások szerint a harmadik pálya megépítésével rendelkezésre álló plusz kapacitás, a kiosztható slot-ok 15 százalékát az Egyesült Királyság belső légiközlekedésének, a belföldi járatoknak tartják fenn. A korábbi ígéretek szerint a harmadik pályát éjszaka nem üzemeltetik, vagyis hasonló kompromisszumról van szó, mint ami végül is néhány éve lehetővé tette Frankfurt új pályájának megépítését.
Korábbi kommentárok szerint az Egyesült Királyság várható kilépése az Unióból a maga módján szintén arra késztettte a politikusokat, hogy végre döntsenek a bővítés dolgában, a tét ugyanis kettős: egyfelől képes-e London továbbra is birtokolni az európai kereskedelem és gazdaság vezető központjának pozícióját, és ami ezzel is összefügg: megmarad-e a délkelet-angliai repülőterek hálózata a kontinens legfontosabb légiközlekedési csomópontjának, miközben erre a címre Frankfurt és Amszterdam is erősen aspirál. Mindehhez belátható időn belül kell bővíteni a repülőtéri kapactást: jellemző, hogy korábban Heathrow mellett azért is érveltek sokan, mert ha elég korán hozzák meg a döntést, akár 2023-24-re kész lehet az új pálya, ehhez képest a sokéves hezitálás nyomán a mostani döntés 2026-os nyitást feltételez.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!