Határozott vasútfejlesztési tervek Szerbiában

Az előttünk álló évtized során 3,3 milliárd eurót költenének a hatékonyság, a környezeti fenntarthatóság és a regionális kapcsolatok javítására.

A 3735 kilométeres szerb vasúthálózatot körülbelül 1200 milliárd forintból modernizálnák. A projekt magában foglalná többek között az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer, az ERTMS (European Rail Traffic Management System) telepítését és üzembe helyezését, számos sebességkorlátozás megszüntetését, a teherfuvarozási kapacitások növelését, valamint a vagyonkezelés javítását – jelenti a Railway Gazette.

A beruházási programmal a számítások szerint az utasok száma öt, a vasúti árufuvarozás piaci részesedése pedig tíz százalékkal növekedhet a következő tíz év során. A közlekedésbiztonsági fejlesztéseknek köszönhetően az elsősorban a közúti–vasúti átjárókban bekövetkező halálos balesetek száma várhatóan 23 százalékkal csökkenthet.

Ezen célok érdekében a Világbank a napokban hagyott jóvá egy 62,5 millió dolláros (közel húszmilliárd forintos) kölcsönt, a Francia Fejlesztési Ügynökség (AFD) pedig szintén ugyanekkora összeget szándékozik nyújtani egy három szakaszból álló, 400 millió dollár (123 milliárd forint) összeköltségű korszerűsítési kezdeményezés első fázisához. A Világbank szerbiai képviselete szerint a vasúthálózat fontos eszköze az országnak, mely potenciális stratégiai szereppel bír Szerbia gazdasági növekedésében, valamint a munkalehetőségekben. A beruházási programmal jobb minőségű infrastruktúra és nagyobb közlekedési biztonság áll majd rendelkezésre, fokozva az országon belüli és regionális integrációt, elősegítve a gazdasági növekedést és a jobb üzleti környezetet. A program teljes mértékben összhangban áll Szerbia uniós csatlakozási törekvéseivel, beleértve az EU Zöld megállapodása, valamint a klímasemlegessége iránti elkötelezettséget, mely a közlekedési ágazat kibocsátásának kilencven százalékos csökkentését tűzte ki célul.

A Railway Pro emlékeztet, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök tavaly mutatta be az ország vasútfejlesztési stratégiáját, mely a vasúti árufuvarozás piaci részesedésének növelését is célozza. A korszerűsítést részben orosz segítséggel oldanák meg szerbek, ennek érdekében a belgrádi polgármesteri hivatal megbízott emberei a napokban találkoztak és konzultáltak Moszkvában az Oroszországi Vasutak (RZSD) vezetésével. A megbeszélésen arról tárgyaltak, hogy miként lehetne az orosz technológiákat alkalmazni a szerb főváros környékének vasúti személyszállítási fejlesztései során. A szerb delegáció ellátogatott a Podmoszkovnaja karbantartóbázisra, valamint megtekintették a moszkvai úgynevezett központi vasúti körgyűrűt is, hogy betekintést nyerjenek az RZSD-nek a vasúti személyszállítási infrastruktúra-fejlesztésben szerzett tapasztalataiba.

A szerb vasúthálózat állapota fontos a déli vasúti áramlat szempontjából, mivel déli szomszédunkon a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) több nemzetközi szállítási korridorja is áthalad. Ilyen például a X-es számú, Salzburgtól Ljubljanán, Zágrábon, Belgrádon, Nišen és Szkopjén át Szalonikiig vezető, 2360 kilométer hosszú páneurópai folyosó, melynek „B” ága a Szerbiában már felújítás alatt álló Belgrád–Kelebia–Budapest vasúti összeköttetés – melynek magyarországi szakaszán, a 150-es vonalon még mindig csak az előkészületeknél tart a korszerűsítés –, „C” ága pedig Ništől indul Szófián és Plovdivon át Isztambulig.

A Belgrád–Budapest tengely szerbiai, Belgrád–Újvidék–Szabadka szakaszát kiemelten kezelik a szerbek: Tomislav Momirović szerb közlekedési miniszter nemrégiben szándéknyilatkozatot írt alá Csen Bóval, Kína belgrádi nagykövetével kétszáz kilométer per órás tempóra képes villamos motorvonatok beszerzéséről.