Greenairport: az igazán környezetbarát Ferihegyért
El lehet játszani azzal, hogy szerencsés esetben egy repülőtér mindig zöld, hiszen a beton előterek, pályák, gurulók és persze az épületek között és szomszédságukban ott vannak a nagy füves területek, el lehet játszani azzal, hogy ha az elmúlt napokban madárrajjal találkozott felszállóban egy gép, akkor a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér biztos elég zöld, mert sok valódi szárnyas jószág élőhelye. De persze ennél sokkal komolyabb dolgokról van szó, amikor azt mondjuk, Zöld Repülőtér, illetve így: Greenairport – globális jelentőségű problémáról, illetve a részvételről a megoldásban is.
És persze ha egy világcég valamiféleképp megbukik a zöld vizsgán, az az illető vállalat presztízsére és működésére is nagyon kellemetlen hatással lehet, emlékeztetett a Volkswagen ügyére a ferihegyi rendezvényen Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója, amikor útjára bocsájtotta a Greenairport programot. Szarvas Gábor, a reptérkezelő környezetvédelmi igazgatója is a földet teljességében érintő szennyezés-kibocsátási kérdések felől indította a program ismertetését: a légiközlekedés a következő húsz–harminc évben volumenében megduplázódik, de a légiközlekedésben érintett partnerek vállalták, hogy az ágazat szennyezőanyag-kibocsátása ennek ellenére a következő évtizedben nem növekedhet. Ennek egyik fő eszköze magának a repüléstechnikának, a hajtóműveknek a fejlődése, de legalább ennyi szerepe van a repülőtereknek, a földi kiszolgáló infrastruktúrának.
A Greenairport lényege, hogy összehangolja és katalizálja mindazok munkáját, illetve munkájuk környezetvédelmi hatásrendszerét, amely cégek valamiképp jelen vannak a repülőtéren. Vagyis a reptérkezelőn jóval túlnyúlik a program, amit az is mutat, hogy máris milyen sok cég csatlakozott hozzá, például a MÁV, a Lufthansa Technik, a Malév Ground Handling, a HungaroControl, a Főtaxi és a Heinemann. Szarvas Gábor azt is elmondta, hogy az elmúlt években sokféle beruházás segítette a környezeti ártalmak csökkentését, például ebből a szempontból nagyon fontos volt az új hajtómű-próbázó berendezés, a csapadékelvezetés és a jégtelenítő folyadékok kezelésének megoldása, elektromos járművek alkalmazása és töltőhelyük kialakítása valamint a LED-es világítás terjedése a reptéren.
Az eddigi intézkedések eredményei: egyebek mellett alaposan megnőtt a hasznosított hulladék aránya, de alaposan csökkent a földgáz és az elektromos áram fogyasztása (ami persze nyilván jótékonyan hat a kiadásokra is).
Az a cég, amely csatlakozik a programhoz, szakértői segítségre és rendszeres tájékoztatásra is számíthat, illetve, ami többször előbukkant a rendezvényen, olyan pozitív publicitásra, ami egy reptér vagy reptéri cég esetében a mai világban különösen fontos lehet. Maga a program a globális környezetvédelmi folyamatokhoz csatlakozik, az ACI, a repülőterek nemzetközi szervezete kibocsátás-csökkentő programjához, illetve a kibocsátás kompenzálásával a nemzetközi szén-dioxid-kvóta-kereskedelemhez.
A rendezvény az eddig jelentkezett cégek és szervezetek képviselőinek szimbolikus csatlakozási aláírásával zárult, illetve, hogy kapjunk egy kis plusz élményt a környezetkímélő közlekedés újdonságaiból, tehettünk egy kört az Evopro csinos kis hibrid Modulo buszán, amelynek dízelmotorját sofőrünk csak azért kapcsolta be, hogy még inkább élvezhessük a különbséget, vagyis hogy a motor nélkül milyen csendben dolgozik a magyar konstrukció (hegymenetben is) meglepő fürgeséget biztosító, szolid elektromos meghajtása. A kisbusz mögött pedig ott „guggolt” az érkezési szinten a Budapest Airport egy ugyancsak elektromos meghajtású, és ugyancsak csinos reptéri kisautója.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
