Formás negyvenes

Istvánfi Péter   ·   2011.11.21. 19:30
00x

Az 1893-ban kiadott XIV. törvénycikk rögtön két dunai híd építését is elrendelte a fővárosban, a Fővám és az Eskü téri hidak építésére összesen hetvennégy pályázat érkezett. Először a Fővám téri Ferenc József (ma Szabadság) híd készült el, és csak hét évvel később, 1903-ban adták át a másik hidat, amit végül Erzsébet királynéról neveztek el. A késlekedés oka többek közt az volt, hogy az új hidat a Hatvani (Kossuth Lajos) utcával szerették volna összekötni, emiatt sok épületet, köztük a régi Városházát is le kellett bontani. Az 1903. október 16-án átadott híd egészen 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídjaként büszkélkedett. Igaz ez kétes dicsőség volt, mivel akkoriban ilyen nagy távolságok áthidalására már kábelhidakat használtak, de a magyar ipar még nem volt képes megfelelő kábel előállítására, ezért esett a választás a lánchidas megoldásra. A 290 méter nyílású híd szerkezetét a Mávag, a láncait a diósgyőri vasgyár készítette. A kecses pilonoktól a rakpart irányába egy 42-42 méteres áthidalás vezetett. A híd közepén egy 11 méter széles kocsiutat alakítottak ki, mellette kétoldalt helyezkedett el a villamos vágánya, majd ezt követte a két szélén a gyalogjárda.

Az Erzsébet híd építése 1900 környékén<br/>A képre kattintva a hídról készült galériánkat tekinthetik meg<br/>(A képek forrása a Fortepan-archívum)

A visszavonuló német hadsereg 1945. január 18-án fel akarta robbantani a hidat, a négy lánckamrából azonban csak a budai oldal déli kamrájában elhelyezett töltet robbant fel. A robbanás következtében elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami végül a Dunába zuhant, magával rántva a budai pilont. A pesti hídfő állva maradt, ezt később rögzítették, és egészen az újjáépítés megkezdéséig a Duna parton a háború mementójaként szomorkodott. Az új hidat a régi hídfők felhasználásával Sávoly Pál tervezte, a kölni Mülheim hidat alapul véve.

Az 1964. november 21-én átadott kecses kábelhíd mintegy tíz méterrel lett szélesebb az elődjénél, köszönhetően annak, hogy a gyalogjárdát a függesztő kábeleken kívülre helyezték. Emiatt a pesti hídfőnél egy kis törést is be kellett iktatni az útba, hogy a belvárosi templomot kikerülje az új híd pályája. A közkeletű legendákkal ellentétben ugyanis nem a templomot tolták odébb, hanem az új híd igazodott őhozzá. A Rákóczi úti villamosok egészen 1972 szilveszteréig jártak át a hídon, a 2-es metró átadása után azonban megszűntették a villamosforgalmat rajta. Mint később kiderült, ez végzetes hiba volt, rövid idő alatt a környékre az állandó dugók és az egymást érő buszkaravánok lettek a jellemzőek, ami a mai napig megoldatlan problémája a városnak.

 

Kapcsolódó hírek

Zöldút Kerékpár

Kész tervet adott a Kerékpárosklub Budapestnek a szükséges kerékpáros fejlesztések megvalósításához

iho/zöldút   ·   2024.11.23. 17:30

A Magyar Kerékpárosklub hivatalos javaslattal fordult a Fővárosi Közgyűléshez, hogy dedikált költségvetési kerettel támogassák a kerékpáros közlekedés arányos fejlesztését. A jelenlegi alulfinanszírozottság veszélyezteti a korábban elfogadott stratégiai dokumentumok célkitűzéseit és megvalósíthatóságát.