Egyik lenn, másik fenn
A francia Veolia néhány éve még Nagy-Britannia és Németország egyik meghatározó közlekedési szereplője volt, de a legutóbbi időkben fokozatosan kiszorult a piacról. A szigetországban sok szerződést elbukott, volt olyan franchise, amelyet többszöri figyelmeztetés után pénzügyi problémák miatt a szerződés lejárta előtt elvett tőlük a kormány.
A most eladásra szánt csomag olyan elemeket foglal magába, mint a dublini, stockholmi vagy sydney-i villamos, Las Vegas és részben Bogotà BRT-hálózata, és a még mindig viszonylag erős német vasúti szolgáltatások. Az anyacégnek már most is csak ötvenszázalékos részesedése van a 2010 közepén összeolvasztott, eredetileg két részből – a Veolia Transportból és a Transdevből – álló közlekedési vállalatban.
Az Arriva ezzel szemben mióta a Deutsche Bahn tulajdonába került, bár lehámozták róla a meglehetősen komoly német érdekeltségeket (ezek most Netinera néven az olasz államvasút tulajdonában vannak), a briteknél a 2018 végéig megszerzett wales-i franchise mellé egy open-access szolgáltatóval, a Grand Centrallal erősödött és nyitott új ösvényt a fejlődéshez, Svédországban pedig épp a Veoliától vett el feladatokat Stockholm helyi közlekedésében. Ezen felül az ő érdekeltségük a többször is legjobbnak választott brit vasúti szolgáltató, a Chiltern is.
Érdekes a kontraszt a két rivális szolgáltató között, de ha figyelembe vesszük, hogy az angoloknál miért vallott kudarcot a francia cég a tendereken, lehetséges, hogy eladás helyett inkább a gazdálkodási részleg személyi állományának vérfrissítését kellene fontolóra venni. Persze, tízmilliárd euró feletti tartozásnál mindig az azonnali megoldás a jó, nem a hosszú távú.
