A Renfe AVE-szerelvényei azóta 140 millió utast szállítottak a viszonylaton.
A lengyel CPK és az Ukrán Vasutak (UZ) egy új, személy- és teherszállításra egyaránt használni tervezett, nagysebességű vasúti pálya fejlesztéséről egyezett meg, mely egyben a leggyorsabb vasúti útvonal is lesz a két ország között.
Az innsbrucki elkerülőszakasszal együtt 64 kilométer hosszú műtárgy a világ leghosszabb földalatti vasúti alagútjaként nem csak Olaszországnak és Ausztriának lesz fontos. De hogy is állnak a munkálatok?
A vákuumvasút-technológia úttörő vállalatai, a Hardt, a Hyperloop One, a Hyperloop Transportation Technologies, a Nevomo, a TransPod, a Swisspod Technologies és a Zeleros egyesítik erőiket az első világméretű hyperloop-szövetség létrehozása érdekében.
A vegyipari óriás BASF és a legnagyobb belga intermodális terminál Combinant az Infrabel támogatásával akarja megkönnyíteni az Antwerpen–Bruges kikötőben található telephelyeik vasúti elérését.
A kikötő Svájc egyetlen hozzáférési pontja a Rajnához, ezért kulcsfontosságú a Rajna–Alpok TEN-T-folyosó fejlesztésében.
A Perzsa-öböltől Törökországig vezető pályának köszönhetően Irak is tranzitországgá válhatna, kapcsolatot teremtve Európával is.
A lengyel verseny- és fogyasztóvédelmi hivatal megadta az engedélyt a független vasúti infrastruktúra-kezelő átvételéhez. Tovább fejlődhet Małaszewicze?
A lengyelországi fejlesztések, a Rail Baltica és a visegrádi négyeket összekapcsolni tervezett V4 hálózatok összehangolásáról írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatokat Varsóban.
A lényeg a feltételes módon van, hiszen még sok a teendő a Szeged–Szabadka vonal magyarországi szakaszán.
A lett vasúttársaság teherfuvarozási ága a napokban kapta meg a biztonsági tanúsítványt, mellyel étolajat szállíthat egy amerikai felvásárlónak.
Az ázsiai ország fővárosa, az agglomerációval együtt 22 millió lakosú Dakka eddig hiába számított a világ egyik legnagyobb metropoliszának, még nem rendelkezett metróhálózattal.
Az EU szerint minden uniós tagállamnak össze kell állítani egy tervet a normál nyomtávra való átálláshoz, ez viszont a balti államokban ellenállásba ütközik.
A Görögországot a bolgár–román határral összekötő szállítási folyosó évi 650 millió eurónyi árut terelne át a tengerről a vasútra.
Az olasz infrastruktúra-kezelő RFI az Impresa Pizzarotti & C és a Saipem vállalatok konzorciumát bízta meg a több mint egymilliárd eurós beruházással.
