urbanisztika

Ki lesz az erősebb? A Kiserdő, vagy a várossszerkezeti adottságok?

Nem beszélünk róla, talán mert megszoktuk. De attól még botrányos.

Tarlós István nyugtatja a kedélyeket, mi utánanézünk, miről is van szó.

A csehszlovák mozgólépcsők után egy másik egyedi megoldás életének is vége szakad a Nyugatinál.

A funkció nélküli, pusztuló csarnokkal végre történik valami!

Ami az eső ellen véd, az hőségben brutális hatással bír. A probléma felismerése után jön a beavatkozás!

Két hét kellett a szükséges minimum-intézkedés végrehajtásához a horrorjárdán. De meglesz!

A legújabb tervek szerint a Masaryk pályaudvar hosszabb tetőszerkezetet kap, amiről le lehet majd jutni az egyes peronokra. Sőt, a sétány egész a főpályaudvarig nyúlik majd.

A meghirdetett tervpályázat célja a Duna és város közötti kapcsolat helyreállítása, a forgalom csillapítása.

A közlekedésfejlesztési terminológiát mindenki érti, az urbanisztika pedig egy absztrakt tudomány lenne? Nem! A cikksorozat néhány egyszerű példán keresztül mutatja be az összefüggéseket, magyaráz, szótáraz.

Hol lenne szükség és lehetőség második be- és kijáratok építésére a budapesti metróvonalakon?

Most már nem csak igénytelen és embert próbáló a Könyves Kálmán körúti járda, de életveszélyes is.

Ha egy útvonal túlságosan hosszú idő alatt épül ki, jól megfigyelhetővé válnak rajta a város- és közlekedéstervezésben bekövetkező arányeltolódások. Nekünk van erre egy remek példánk!

Szombathelytől déli irányban a 86-os út húsz kilométeren történő négysávosításával hoznák létre a gyorsforgalmi pályát.