terv

Óriási beruházás, nem hozna jelentős változást: így összegezte a Napi Gazdaságnak a MÁV, miért mondott le (végleg) a budapesti központi pályaudvarról. Szerintünk viszont lenne értelme, sőt. Meg is írtuk annó az Indóházban. Múltidéző a budapesti átszálló vasútállomás megvalósításáról.

Dávid Ilona átfogó, egységes koncepció mentén végzi a MÁV fejlesztését.

Új vonalon indultak meg az ingavonatok Spanyolországban, Sevilla környékén. A Santa Justa pályaudvar és La Cartuja között 45 ezer lakos közlekedhet könnyebben.

Az Amtrak Wolverine (Torkosborz) vonala egy szakaszán, Kalamazoo és Porter között most már száztíz mérföld per órával közlekednek az intercity vonatok.

A decemberi állomásnyitások után újabb bejelentést tett a moszkvai önkormányzat: 2012-ben további három új állomást helyeznek üzembe, míg a következő kilenc év alatt 400 kilométeres metróhálózatot alakítanak ki az orosz főváros alatt.

Az emberi találékonyság határtalan, de ki fogja a találmányt megvalósítani?

Az Európai Bizottság versenyt hirdetett a legjobb multimodális útvonaltervezők számára. Munkatársunk letesztelte mind a tizenkét nevezett oldalt.

Gyorsvasúti tervekben nincs hiány a világon, hogy csak kettőt említsünk: az USA hosszú távon a lakosság mintegy háromnegyedének szeretné lehetővé tenni a nagysebességű vasúti összeköttetést, a briteknél pedig hatalmas (hatalmi?) harc zajlik a HS2 körül.

Bár itthon meglehetősen vegyes érzelmekkel kezelik az emberek a PPP-projekteket, az EU közlekedési vezetői ebben a finanszírozási formában látják az infrastruktúra fejlesztésének fő lehetőségét.

A jelenlegi felszíni rendezési tervek alapján az októberi megnyitást valószínűleg kisebb közlekedési káosz követné.