Újratervezés: cél a Móricz Zsigmond körtér
A Móricz Zsigmond körtér mint az újbudai városközpont része, vagy ha úgy tetszik, városrészközpont, sokáig csak eszköz volt: átszállási lehetőség, áthaladó forgalom újraelosztó csomópontja. Utóbbi funkcióját a metróépítés lezárásai miatt elvesztette, és lehet, hogy ez így is marad. De ez nem feltétlenül baj, mert így végre cél lehet ez a nagyszerű tér, valódi csomópont, amin nem csak átrohannak az emberek.
A BKK egy, június 8-án született határozat alapján újragondolta a körtér felszíni rendezési terveit, és várhatóan három új alternatívát terjeszt az augusztus 31-i közgyűlés elé. Ezek egyike minimális módosításokat tartalmaz, ami arra elég, hogy visszafogja a Fehérvári útról a Bartók Béla útra áramló (jelenleg a lezárás miatt nullával egyenlő) forgalmat, a másik kettő viszont jelentősen átszabná a tér arculatát.
Az aktuális, engedélyeztetett terv gyakorlatilag visszaállítaná forgalomtechnikai szempontból az építkezés előtti állapotokat, azzal a különbséggel, hogy a 61-es villamos az átadást követően folytatná útját a Fehérvári úton. Ehhez azonban, bár a pálya adott, komoly szoftveres fejlesztések szükségesek, amelyek többek között a villamost felismerő és előnyben részesítő forgalomirányítást is magukban foglalják.
A buszok végállomásai áthelyeződnének, vagyis visszakerülnének a Karinthy Frigyes út és a körtér sarkának két oldalára, a Villányi úton közlekedő buszok a teret megkerülve jutnának el jelenlegi végállomásukra. Ennek előnye az lenne, hogy közvetlenül a metrónál szállhatnának le az utasok, hátrányát viszont mindenki kitalálta már, aki járt csúcsidőben a körtéren: a Bartók-Karinthy lámpás kereszteződés torlódásai teljesen felboríthatják a menetrendet.
Ebben a kérdésben az első változat mindössze annyiban tér el, hogy a Fehérvári út felől kizárólag a Karinthy út felé lehetne haladni, egyetlen sávon. Ennek annyi értelme lenne, hogy így bővül a gyalogosok és kerékpárosok által használható tér, nem kap további terhelést a Bartók-Karinthy kereszteződés, illetve a meglehetősen előrehaladott (a kivitelező szerint közel kilencven százalékos készültségű) felszíni rendezés elemeit nagyobbrészt fel lehetne használni, a csúszás mindössze néhány hónap lenne, és a módosítás nem igényelne új engedélyezést sem. Persze az sem utolsó szempont, hogy a többletköltség mindössze 40 millió forint a BKK becslése szerint.
A két másik változat célja ezzel szemben egyértelműen az, hogy a Móricz Zsigmond körtér – összekapcsolva az Allee bevásárlóközpont körül kialakult közösségi térrel – egy hatalmas sétatérré, találkozóhellyé nője ki magát. Ennek megfelelően a járműforgalmat (az egyik alváltozat szerint a buszokat is) kizárva díszburkolatot kapna a tér egészen a Váli utcáig, a Fehérvári útról érkezők pedig csak engedéllyel hajthatnak be a körtérre, egyéb esetben a posta előtt vissza kell fordulniuk.
Ebből a verzióból a BKK az enyhébbik, a buszokat beengedő változatot javasolja elsődlegesen a közgyűlésnek, vitára bocsátva ugyanakkor a másik két alternatívát is. Ha a javaslatot elfogadják, az újabb engedélyezési folyamatokat, több mint 400 millió forint többletköltséget, és a kivitelezésben közelítőleg egy év csúszást jelent, cserébe egy élhető, élvezhető, nyugodt teret kapnak a kerületben lakók, és általában a budapestiek.
A kérdés tehát az, melyik lenne jobb: a teret elcsúfító építkezést gyorsan eltakarítva kapnánk egy zsúfolt és zajos csomópontot, vagy újabb egy éven át elviselve a falakat, darukat és lezárásokat, utána egy megújult, megfiatalodott körtéren találkozhassunk barátainkkal, amely a későbbi kulturális városközpont arculatába is illeszkedik.
