A litván nemzeti vasúttársaság árufuvarozási üzletága hamarosan ötszáz új gabonaszállító kocsival bővíti kapacitásait.
Az Antwerpen és Brugge városok egyesített kikötőjének részét képző területet kilenc zónára különítik el a konszolidált árumennyiségek és az üzemelés optimalizálása alapján.
A megállapodás célja, hogy a két szervezet segítse egymás munkáját, támogassák a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások, elsősorban tagvállalataik fejlődését, versenyképességének növekedését.
Az európai szinten már most is meghatározó vállalat a jelentős növekedést további beruházásokkal, akvizíciókkal, infrastruktúrafejlesztéssel, tevékenységének diverzifikációjával, szolgáltatásai között pedig a hozzáadott érték növelésével tervezi elérni.
A nemzetközi szállítmányozó új, speciális tengeri gyűjtőkonténeres szolgáltatást vezet be a Kínából Európába tartó veszélyes árukhoz.
A logisztikai vállalat jelenleg hetente irányonként háromszor közlekedtet intermodális vonatokat Isztambul és Kürtös között, továbbszállítási lehetőséggel Kölnbe.
Amióta elindult a terelés, 621 tehervonat járt a Komárom–Fehérvár vasútvonalon.
A szállítmányok egy része viszont Záhonyt kihagyva, Lengyelországon vagy Szlovákián át menne. A horvátok jelentős vasútfejlesztést terveznek, Magyarországon a 17-es vonal alsó részét kellene villamosítani. Ezekhez viszont még évek kellenek.
Ennek érdekében a spanyol közlekedési minisztérium (MITMA) 36,2 millió euróból építtet át mellékvágányokat az ország hét állomásán, hogy azok alkalmassá váljanak hétszázötven méteres szerelvények fogadására.
Október elsejével 17,6 százalékkal korrigálták a magyar útdíjakat, januártól pedig további harminc–negyven százalékos emelés várható.
A kazah nemzeti vasút KTZ és a kínai hsziani szárazkikötő közös beruházásának célja egy, az e-kereskedelmet kiszolgáló létesítmény létrehozása.
A szlovák Tatravagonkától vásárolnak száztizenöt új gyártású járművet.
A szervezet szerint elbukott az árufuvarozás zöldítésének uniós programja: jelenleg teljesíthetetlennek tűnik az az uniós célkitűzés, hogy 2030-ig a nagy távolságú közúti fuvarok harminc százalékát áttereljék vasútra és vízre.
Körülbelül harminchat milliárd eurót fordítanának a szállítási folyosó transzkaszpi vonalainak fejlesztésébe.
Az idei év első hat hónapjában hat százalékkal, 13,9 millió tonnára csökkent a síneken szállított áruk mennyisége 2022 első félévéhez képest. A közúti teherszállítás sem lehet büszke.
