A szovjet nagy hatótávolságú, bombázóként is számba vett kísérleti repülőgép 1933-ban emelkedett először a magasba. Napokig volt képes a levegőben maradni, de lomha volt, manőverezni sem tudott, ezért mindössze két példányt építettek belőle.
Az orosz hatóság szerint a megoldás nem befolyásolja a repülésbiztonságot. Kezdődik a hazai PD-8-as szélcsatorna-tesztelése.
A MiG vezérkara már tavaly óta a Szuhoj felügyelete alatt működik. Ha csökken az orosz repülőgépipart irányító bürokrácia, nagyobb az esély a jobb piaci szereplésre is.
Az új hajtómű talán már jövőre repül, de nem valószínű, hogy alig egy év múlva sorozatgyártásba vonják. A törökök vehetnének újabb F-16-osokat, de életben van a Szu-57-es verzió is.
A moszkvai repülőszalon szenzációjáról továbbra sem árultak el sokmindent, például az is kérdés, hogy a kiállított gép makett-e, vagy belőle lesz a repülőképes prototípus.
A bemutatkozás feltételezések szerint makett formájában történik. Egy hajtómű, alacsony észlelhetőség, kínálat a fejlődő országoknak az F-35-ös helyett és ellen.
Még idén négy további gép kerül alakulathoz. Lesz-e kétüléses verzió exportra?
Az orosz harcirepülőgép-gyártás egységesítése érdekében teszi meg ezt a lépést Moszkva.
Földön, vízen, levegőben: összefoglaló augusztus 26-ától szeptember 1-jéig.
Megérkezett az első, komolyabb rendelés-visszamondás az Aeroflot SSJ100-asának seremetyevói katasztrófáját követően. Nem is akárkitől: a Jamal Airlines a második legnagyobb Superjet-flottát üzemelteti.
Az első, hivatalos orosz hatósági kijelentések ellenére nagyon sokan veszítették életüket vasárnap este, amikor kényszerleszállás közben kigyulladt az Aeroflot Szuhoj Superjet 100-asa.
Az égő géppel végrehajtott kényszerleszállást követően teljesen kiégett az Aeroflot orosz légitársaság egyik Szuhoj Superjet 100-as keskenytörzsű utasszállító repülőgépe a moszkvai Seremetyevó repülőterén. Negyvenegyen vesztették életüket a katasztrófában.
