Wizz Air: nemzetközi elismerés, új útvonalak
·
2016.01.08. 13:45
ATW Award kelet-európai piacteremtésért. Járatok Ibizára, Liverpoolba, Reykjavikra.
légitársaság
Budapest–Tel Aviv, és az UP, vagyis az EL AL
·
2015.11.27. 08:45
A verseny jót tesz, a 737-esek telítettsége a vonalon kilencven százalék fölötti. Jön-e megint 747-es Ferihegyre? Sőt, Dreamliner is?
Kancellár a Lufthansánál, pezsgő a törzsön
·
2015.11.20. 11:15
A társaság tizennegyedik óriásgépe most áll szolgálatba, az első járat: Frankfurt–San Francisco.
Megérkezett a KLM első Álomgépe
·
2015.11.15. 16:15
Három „welcome-repülés”, elfogytak a jegyek. Olcsóbb a kerozin, a fogyasztás így is döntő. Még a Qatar is elégedett a 787-esekkel.
Orosz A321-es katasztrófája Egyiptomban
·
2015.10.31. 09:43
Lezuhant egy Egyiptomból Oroszországba tartó Airbus a Sínai-félszigeten: 219-en voltak rajta. Mindenki meghalt.
Újra repül a Wizz Azerbajdzsánba
·
2015.10.29. 11:15
A Budapest–Baku útvonalon jövő tavasztól a légitársaság újra üzemelteti járatait.
Lufthansa Express: egységben
·
2015.10.28. 11:15
Egy márkanév alatt egyesíti valamennyi közúti, vasúti és helikopteres szállítási szolgáltatását a német légitársaság.
Szex utazómagasságban és az ablak leengedése
·
2015.09.29. 11:15
Állítsák le a hajtóműveket, mert zavarnak, forduljunk vissza, valami otthon maradt. Akik a Mile High Club tagjai akarnak lenni.
Ez a poggyászcímke még zökkenőmentesebbé teszi az utazást
·
2015.09.15. 18:45
Innovációs díjat nyert a Lufthansa és a Rimowa poggyászkezelő megoldása. Jövőre már használják is, egyelőre csak a Lufthansánál.
Wizz Air: megveszik a száztíz A321neót
·
2015.09.15. 08:45
A bolttal egyszerre gyarapszik és cserélődik a társaság flottája.
Vége az egyik Budapest–Toronto-járatnak? A társaságnak is?
·
2015.08.27. 19:55
Az elnök cáfolata után egy nappal SkyGreece „ideiglenesen” leállt. Nem fizették az illetékeket? Sok magyar is Torontóban rekedt.
Korean, Transaero, Qantas: fontos Boeing-üzletek
·
2015.08.27. 11:15
747-8-as átadás: idén forgalomba állnak utasszállító változatok is. Az ausztrálok nyereségesek lettek, így mégis kell a 787-es.
Légi járatok titkai – 4. rész: Az a fránya résidő! – videókkal
·
2015.08.23. 11:15
Várakozás a reptéren, vagy várakozás a levegőben? London furcsasága: miért teker a gép a királynő palotája fölött?
Légi járatok titkai – 3. rész: Amikor a gép csak áll és vár…
·
2015.08.20. 11:15
Ha csikorog a padló alattunk, még rakodnak. Ha a görögöknél kevés volt az irányító, Skandináviában három-négy órás késés volt várható.
De vissza a növekvő forgalom okozta problémához. Eleinte az egyes országok légiforgalmi irányító szervei úgy reagáltak a túlterhelődés veszélyére, hogy úgynevezett áramlás szabályozó korlátozásokat tettek közzé, amiben megadták, hogy egy-egy irányból a szomszédoktól hány gépet fogadnak el óránként. Ez minden központi koordináció nélkül történt és az eredmény kaotikus helyzet és égbe szökő késések voltak.
Magyar szempontból mi az egyik legérdekesebb helyen voltunk… a Skandináviából Görögországba tartó turista forgalom nagy része rajtunk át repült… már amikor lehetett. Mert a görög irányítás kapacitása igencsak kicsi volt, így nap, mint nap kiadták a korlátozó üzeneteket. Mondjuk, Belgrád felől óránként 10 gépet vettek át. Belgrádnak is védekezni kellett, hiszen korlátozás nélkül óránként akár 30 gép is jött volna. Nekik viszont kellett adni valamit Ausztriának is, mondjuk ötöt és Budapest is kapott ötöt. A csehek, lengyelek is kiadták a maguk korlátozó intézkedéseit, aminek a vége az lett, hogy a skandináv turisták általában örülhettek, ha gépük nem késett 3-4 óránál többet.
Európa más részein is hasonló volt a helyzet. Notóriusak voltak a késések a spanyol korlátozások miatt is.
Nem volt mese, valamit tenni kellett. Először még csak a szétszabdalt rendszeren belül próbáltak valamiféle koordinációt megvalósítani, de hamarosan látszott, hogy ez csak ideig óráig oldja meg a problémát. Az igazi megoldást az EUROCONTROL keretében létrehozott központi áramlásszervező egység jelentette.
Ennek lényege, hogy az egyes kapacitás hiánnyal küszködő területekről (Európa egy része ilyen) begyűjtik az adatokat arról, hogy mikor hány gépet tudnak fogadni, majd a tervezett forgalomnak megfelelően minden járat számára kiosztanak egy résidőt, azaz egy 15 perces intervallumot, amin belül kell felszállnia. Ha ez sikerül, akkor az adott gép az útvonalon nem fogja túlterhelni az irányítást és az érkezési reptéren is többé kevésbé késleltetés nélkül tud majd leszállni.
Magyar szempontból mi az egyik legérdekesebb helyen voltunk… a Skandináviából Görögországba tartó turista forgalom nagy része rajtunk át repült… már amikor lehetett. Mert a görög irányítás kapacitása igencsak kicsi volt, így nap, mint nap kiadták a korlátozó üzeneteket. Mondjuk, Belgrád felől óránként 10 gépet vettek át. Belgrádnak is védekezni kellett, hiszen korlátozás nélkül óránként akár 30 gép is jött volna. Nekik viszont kellett adni valamit Ausztriának is, mondjuk ötöt és Budapest is kapott ötöt. A csehek, lengyelek is kiadták a maguk korlátozó intézkedéseit, aminek a vége az lett, hogy a skandináv turisták általában örülhettek, ha gépük nem késett 3-4 óránál többet.
Európa más részein is hasonló volt a helyzet. Notóriusak voltak a késések a spanyol korlátozások miatt is.
Nem volt mese, valamit tenni kellett. Először még csak a szétszabdalt rendszeren belül próbáltak valamiféle koordinációt megvalósítani, de hamarosan látszott, hogy ez csak ideig óráig oldja meg a problémát. Az igazi megoldást az EUROCONTROL keretében létrehozott központi áramlásszervező egység jelentette.
Ennek lényege, hogy az egyes kapacitás hiánnyal küszködő területekről (Európa egy része ilyen) begyűjtik az adatokat arról, hogy mikor hány gépet tudnak fogadni, majd a tervezett forgalomnak megfelelően minden járat számára kiosztanak egy résidőt, azaz egy 15 perces intervallumot, amin belül kell felszállnia. Ha ez sikerül, akkor az adott gép az útvonalon nem fogja túlterhelni az irányítást és az érkezési reptéren is többé kevésbé késleltetés nélkül tud majd leszállni.
Légi járatok titkai – 2. rész: Amiért fizetünk, amiért nem
·
2015.08.19. 16:15
A „paprikás csirkés” korszak vége. Jegyvásárlás közvetítők nélkül? Fapados rémtörténetek, szűkös hagyományos valóság.
