légitársaság

Magas nettó profit, jó gépkihasználtság, 4,4 éves átlagéletkorú flotta. Az ultra-low-cost üzleti modell sikere: ez stimulálja a légközlekedést a térségben.

Hatszázmillió eurós hitel működésre decemberig – aztán nincs tovább, hacsak nem jelentkezik a megmentő. Eddig egyetlen hírbe hozott partner sem akar befektetni.

A költségcsökkentési program a piros vonal fölé vitte volna a társaságot, így viszont fél év múlva akár a felszámolás is következhet.

Utasszám: több, mint 1,6 millió, nő az üzleti utazók aránya, de a business class-t kevesebben választják. Erősödik Hévíz és Miami...

Van nagyon jó és van nagyon rossz példa utasok és légitársaságok kapcsolatára. Tízezer dollár nem repülésért, 25 szandálpofon, ha nincs business-ülés.

„Könnyű dolga” volt az Európai Bizottságnak: kis túlzással mindenki érintett.

Persze nem a kazah bajnokságban játszó labdarúgó miatt nyílt meg az új Wizz-vonal, mindenesetre tény, Budapestről Kazahsztán fővárosába is repül már a magyar légitársaság.

Fényjáték a hangárban, fények a kabinban: ledes rendszerrel a jetlag ellen. Az első járatok egy hét múlva Münchenből Bostonba és Delhibe.

„Szétlopták” és „csakazértis”. Az EU-s pénzek. Futóverseny, törött lábbal. Flotta és low-costok. Vélemények, gondolatok egy keserű évfordulón.

A brit reptériek nem állnak le, a kabinszemélyzetekkel nincs megállapodás. Sztrájkot hirdetnek a Transavia pilótái, megbénült Afrika egyik legnagyobb társasága.

A diszkont légitársaság üzemeltetheti 2017 áprilisától a Budapestet egyes nyugat-balkáni városokkal összekötő légi útvonalakat – jelentette be Váradi József vezérigazgató.