katonai repülés

Egy Atlas akár ötven kisebb vagy 12 nagyobb pilóta nélküli gépet juttathat célközelbe.

A Bell koncepciója sikeresebb lett, mint a versenytárs Sikorsky koax plusz tolólégcsavaros elrendezése.

Jövőre a B–21 első repülése, de még utána évek telnek a szolgálatba állításig. Kisebb gép, néhány kívülről látható különbséggel, de az igazi változások a digitális rendszerek.

A fejvadászat eddig sikeres volt, harmincan tanítják a kínaiakat a nyugati légierők képességeire és harci taktikáira. F-35-ös hajózó még nem akadt horogra.

Szomszédaink a Gripen helyett célozzák az ötödik generációs típust, annak ellenére, hogy a svéd harci gépek üzemeltetésének Ausztriában hagyománya van.

A Lightning II. túl a 750. példányon, a globális feszültségek erősítik az ötödik generációs harci gép iránti igényt.

Ki kellett dolgozni azt a rendszert, amely a rakományt elég magasra felemeli.

A brazilok maguk rakták össze eddig is a H125-ösöket, a lengyelek csaknem száz AH-64-est vesznek a szárazföldi haderőnek.

A Nagy Dagadt Csúnya Fickók százéves korukig repülnek majd, kevesebb füsttel, alaposan modernizálva. Miért nem cserélik a nyolc hajtóművet négy nagyobbra?

Gépek más társaságoktól, szűkíteni kell a hálózaton, ingajáratok a környező országokból. Typhoonok is vigyáznak a nagy esemény biztonságára.

Ha KC-390, akkor képes kell, hogy legyen üzemanyag átadására. Minden típushoz, beleértve a Gripent, külön vizsga kell. A légi üzemanyagfeltétel alapkövetelménye a mai modern harci gépeknek.

A kínai légierő blokkolta a szokásos útvonalat, viszont a C-40B elég kerozinnal szállt fel a hatalmas kerülőre.

Mit tud és mit nem tud a saját konstrukció? Két zászló az első tesztgépen.

A kecskeméti Gripen elhozta a katonai találkozó egyik nagydíját. A Delta MAX-10 óriásrendelése némi kérdőjelekkel a típusalkalmassági körül.

A KC-390 a legmodernebb megoldás, ráadásul néhány éven belül leszállítható – a magyarok első példánya már készül, a portugáloké a földi teszteknél tart.