Büntetés a Startnak a hiányos utastájékoztatásért

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékes szervezeti egységeinek feladata a közlekedési szolgáltatók és a közlekedésben résztvevők tevékenységének ellenőrzése. Az ITM a Nemzeti fejlesztési Minisztérium (NFM) utódjaként jött létre, így ez a szerv látja el a 2016. december 31-ével önálló hatóságként megszűnt és az NFM-be beolvadt Nemzeti Közlekedési Hatóság által korábban gyakorolt jogköröket is.

Márpedig utasjogi szempontból elég sok problémás esetet fel tudnánk sorolni, ha a magyar vasúti közlekedés kérdéseit kellene feszegetni, így örvendetes, hogy külön főosztálya van az ITM-en belül ennek az ügykörnek, és remek dolog, hogy véletlenszerű ellenőrzéseket is végeznek. Emellett a Vasúti Igazgatási Szerv hagyja jóvá a vasúti és városi vasúti személyszállítási szolgáltatók üzletszabályzatát, a vasúttársaságok működési engedélyét és ellenőrzi az abban foglaltaknak való folyamatosmegfeleltetést, és így tovább.

Az Index most megírta, hogy százezer forintra büntette az ITM a MÁV-Startot, amiért szeptember 11-én nem hangzott el a 957 számú gyorsvonat egyik kocsijában a vasúttársaság üzletszabályzatában szereplő utastájékoztatási kötelezettség. Nevezetesen, ha hangosbemondón keresztül nem lehetséges, akkor élő szóban kell az utasokat arról tájékoztatni, hogy a következő állomás a Déli pályaudvar, van-e a vonatnak késése, elmarad-e valamelyik csatlakozás, milyen szolgáltatások érhetők el a vonaton. Az adott kocsi amúgy a százkilencven másodosztályú halberstadti kocsi egyike, amelyeken – elvileg – létezik hangosító berendezés.

Majd visszatérünk a MÁV-Start Személyszállítási Üzletszabályzatában (SZÜSZ – pdf) foglaltakra, most nézzük, mennyire kirívó az ITM fenti döntése. A kormány honlapján elérhető dokumentumok szerint egyáltalán nem egyedi esetről van szó. 2018. augusztusában és szeptemberében például előre tervezetten végeztek ellenőrzéseket a MÁV-Start Zrt., a BKK Zrt. és egyéb közlekedési szolgáltatók háza táján. Az ellenőrzésekre heti egy–három alkalommal kerítettek sort.

Találtak is hiányosságokat, nevezetesen július tizenkettedikén a 69-es számú villamosvonalon közlekedő 1511, 1515 és 1520 pályaszámú (hannoveri) villamosokon a hatályos utazási feltételek kivonata nem volt megtalálható. A hatóság szeptember tizenharmadiki megállapítása szerint a BKK Zrt. elmulasztotta tájékoztatni utasait a jegy- és bérletrendszer felépítéséről, a jegyek és bérletek felhasználási feltételeiről és árairól a 2-es számú villamosvonal Jászai Mari tér, Széchenyi István tér és Eötvös tér megállóhelyein. A MÁV-Start Zrt. esetében például szeptember 18-án Albertfalva vasúti megállóhelyen nem találtak az utasok jogairól, kötelezettségeiről, az igénybevehető szolgáltatásokról és annak díjairól szóló tájékoztatást. Ezen ügyekben az ellenőrzés alá vont szolgáltatóra nem szabtak ki mulasztási bírságot, csak kötelezték a hiányosságok tíz napon belüli megszüntetésére.

Bírságolt viszont az ITM Vasúti Igazgatási Szerve több másik esetben a MÁV-Start Zrt. vonatain tapasztalt, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáért. 2018. június 18-án a Székesfehérvár és Budapest-Déli pályaudvar között közlekedő 4515 számú zónázó személyvonaton nem hangzott el a Gárdony esetében tíz percet, a Déli pályaudvarra érkezéskor hat percet kitevő késésről az utastájékoztatás. Egyebekben a vasúttársaság utastájékoztatása megfelelt saját üzletszabályzatának, így mindössze ötvenezer forint összegű utasjogi felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a hatóság. Előzőleg már a május 24-én közlekedő 3342 számú Z60-as vonat miatt is kapott a MÁV-Start Zrt. ugyanekkora bírságot. Ezen a napon a személyzet ugyan megkísérelte az utasok tájékoztatást a hangosbemondó berendezés segítségével, de a technikai eszközök állapota miatt a tájékoztatás az utasok számára nem volt érthető, így a hatóság megállapíthatta a jogsértést.

2018. augusztus 23-án a 724 számú Móra Ferenc intercity első osztályú kocsijában a vizuális utastájékoztatás nem működött és a SZÜSZ pontjaiban meghatározott utastájékoztatás Ferihegy és Nagykőrös állomások vonatkozásában egyáltalán nem hangzott el. Ezért hatvanezer forint összegű bírságot róttak ki a MÁV-Start Zrt.-re, de négy nappal később már nyolcvanezer forintra büntették, amiért a 246 számú Citadella nemzetközi gyorsvonaton az utastájékoztatás Kelenföld állomás esetében egyáltalán nem hangzott el, Székesfehérvárra érkezéskor pedig a tizenhat perces késésről nem kaptak az utasok információt.

Albertfalván május 22-én is jártak a vasúti Igazgatási Szerv ellenőrei, ekkor a csökkent mozgásképességű személyek utasjogainak biztosítása tárgyában vizsgálódtak. Megállapították, hogy a megállóhelyen a felvonó nem üzemelt. A hatóság a MÁV-Start Zrt.-t kötelezte, hogy a felvonó üzemelését augusztus 21-étől folyamatosan biztosítsa. Kevésbé volt szerencsés a vasúttársaság a Ferihegy megállóban május 2-án végzett ellenőrzés során, amikor is megállapították, hogy a három felvonó közül egyik sem üzemel. Emiatt százötvenezer forintos bírságot szabtak ki a MÁV Start Zrt.-re. Itt az új felvonók beszerzésére kiírt közbeszerzésről és a felvonók üzembehelyezésének időpontjáról szóló tájékoztatásra is kötelezte a hatóság a vasúttársaságot.

Lássuk, mit tartalmaznak a MÁV-Start Zrt. személyszállítási üzletszabályzatának azon pontjai, amelyeknek nem felelt meg a vállalat! A 8.2.2. pont alapján a társaság a vonatok érkezési, indulási és tartózkodási idejéről, továbbá a vonat kimaradásáról és késéséről a kiszolgáló személyzet, illetőleg az állomási tájékoztatási rendszer útján, valamint a honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt. Ezen felül a vasúti társaság kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az utazáshoz a menetrenden kívül is szolgáltat információkat, biztosítja az utasok tájékoztatását. E kötelezettsége keretében az alábbiakat szolgáltatja:

• hangos és/vagy vizuális utastájékoztatás a technikai lehetőségek függvényében,
• menetközben történő tájékoztatás a vonat közlekedésére vonatkozó tudnivalókról,
• kivonat a hatályos Üzletszabályzatból,
• a személyzet nélküli vasútállomásokon és megállóhelyeken a legközelebbi jegypénztár elérhetőségéről, és arról, hogy személyes segítséget igénylő fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utas a segítséghez mely vasútállomáson férhet hozzá,
• az érvényes Vasúti menetdíjtáblázatok kifüggesztése a vasútállomásokon,
• utazási információ nyújtása a jegypénztárakban, egyéb kijelölt helyeken,
• telefonos információs szolgálat és honlap üzemeltetése.

A 8.2.4. pont szerint a menetjegy ellenőrzését végző személy a feláras és a nemzetközi vonatokon a rendelkezésre álló technikai eszközökkel, ezek hiányában élőszóban az alábbi információkról ad tájékoztatást:

• következő megállási hely,
• a vonat késésének mértéke,
• a vonaton elérhető szolgáltatások,
• csatlakozási lehetőségek,
• biztonsági és üzembiztonsági kérdések.

A menetjegy ellenőrzését végző személy a tájékoztatást az általa elérhető információ mértékéig, legjobb tudása szerint nyújtja.

Végezetül, a szintén sokszor idézett 8.3.3. pont alapján a vasúti társaság az utazás közbeni tájékoztatási kötelezettségének információs tábla, vagy hangosbemondó alkalmazásával tesz eleget. Előbbiek hiányában a vasúti társaság élőszóban teljesíti e kötelezettségét. Az utas által igénybevett vonat várható késéséről, a csatlakozások elmaradásáról menetközben – az általa elérhető információk mértékéig, legjobb tudása szerint – a menetjegy ellenőrzését végző személy felvilágosítást ad.

Örvendetes, hogy van, aki figyeli az utasok jogait, különösen a frekventált Budapest környéki vonalakon. Azért arra kíváncsiak lennénk, hogy mikor kerül fel közlemény a kormány honlapjára mondjuk egy távolabbi, alföldi mellékvonal megállójában végzett ellenőrzés eredményéről. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy miként tudja az egy fő személyzettel közlekedő személyvonatokon a jegyvizsgáló minden kocsiban elvégezni a kötelező utastájékoztatást egy Bézé plusz két mellék összeállítású szerelvény esetén, vagy egy ötkocsis vonaton, ahol menet közben még a jegyeket is ellenőriznie kellene.

Mint láthatjuk, a fedélzeti utastájékoztatás elmulasztása miatt egyre nagyobb összegű bírságokat szab ki a MÁV-Start Zrt.-re a hatóság. Nem lenne jó, ha a vasúttársaság erre úgy keményítene be, hogy a jegyvizsgálókra hárítja át a felelősséget és a jegyek, utazási okmányok ellenőrzése helyett az utastájékoztatás elvégzésére fektetné velük a nagyobb hangsúlyt. A továbbra is súlyos kocsihiánnyal küszködő MÁV-Start Zrt. részéről viszont érthető, ha a meglévő forrásaikat és energiájukat először a járművek közlekedéséhez szükséges műszaki feltételek biztosítására fordítják és csak azt követően foglalkoznak a kihangosítás kérdésével.

Úgy tűnik, az államkasszát pedig egyáltalán nem zavarja, hogy van utastájékoztatás a vonatokon vagy nincs, hiszen a kilencven, elkészülni soha nem akaró IC+-kocsin túlmenően nem látjuk komoly jelét, hogy a MÁV-Start Zrt. nem prémiumkategóriás szolgáltatásokra szánt kocsiállományát komolyan megújítanák. Mindez nem csupán a hangos és vizuális utastájékoztatás hiánya miatt aggodalmas, hanem például a pottyantós vécék is még közel húsz évig üzemelni fognak a vasúti járművek egy részén. A folyamatos bírságolás révén pedig csak az állam egyik zsebéből a másikba vándorolnak az adófizetők forintjai.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!