Az áhított kerékpársáv nyomában

Javában zajlik a Bartók Béla és a Fehérvári úti villamosperonok átépítése. A teendők keretében 17 peront akadálymentesítenek; az átépített villamos peronok egységesen 26 centiméter magasak és legalább 35 méter hosszúak lesznek – az itteni vonalakon közlekedő új, alacsonypadlós CAF villamosok vonatkozó paramétereihez igazodva. A Bartók Béla úton folyó munkálatok ugyanakkor felvetik a kerékpársáv létesítésének a kérdését is: a héten ezernél is többet demonstráltak azért, mert nyomát sem látni a korábbi – és a XI. kerület városfejlesztési koncepciójába is illeszkedő – tervek megvalósulásának, holott ezek alapján kerékpársávnak és szélesebb járdáknak kellene elkészülnie ezen a nyáron.

Ezt követően adott ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy közleményt, amelyben egyebek mellett az olvasható, hogy a jogszabályi előírások miatt egyes villamosmegállókat szélesíteni kell az útpálya rovására, ezért a Gárdonyi és a Szent Gellért téren a Szabadság híd irányában a korábbi keresztmetszet mellett csak további beavatkozásokkal lenne biztosítható a kétszer két forgalmi sáv. „Ennek lehetséges megoldása érdekében a szükséges kiviteli tervek készítése végső fázisban vannak, döntés a kialakítandó keresztmetszetről, a forgalomtechnikai megoldásokról – beleértve a kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítását is – ezt követően, a következő hetekben születik döntés.”

Most nem fennakadva azon a furcsaságon, hogy a kiviteli tervek végső fázisa még nem öleli fel egy olyan jelentős forgalomtechnikai megoldást, mint a Bartók Béla úti kerékpársáv, a helyszíni adottságok ismeretében leszögezhető: amennyiben ragaszkodnak a kétszer két forgalmi sávhoz, akkor a Karolina út és a Szabadság híd között nem létesülhet kerékpársáv, mert nincs rá hely. Jelesül: „kerékpársávot – mellette lévő forgalmi sáv irányával azonos irányú kerékpáros forgalom számára – olyan lakott területen lévő úton lehet kijelölni, ahol a forgalmi sávok mellett erre a célra legalább 1,25 méter széles burkolt útfelület áll rendelkezésre.” Egy füst alatt legyen szó a nyitott kerékpársávról is, azaz ilyet „...olyan lakott területen lévő, 50 km/óránál nem nagyobb megengedett sebességű úton lehet kijelölni, ahol kerékpársáv kijelölése lenne indokolt, de a rendelkezésre álló hely azt nem teszi lehetővé, és ahol a teherforgalom aránya nem számottevő.”

Kérdés, hogy a BKK hajlandó lenne-e lemondani egy forgalmi sávról, mindenekelőtt azok ismeretében, hogy a mindennapok gyakorlata szerint is egy sávnyi autóforgalom zajlik jelenleg a Bartókon, továbbá számos kézenfekvő eljutási megoldás segíti a közlekedést. Megépült az utat tehermentesítő 4-es metró, elkészült a fonódó villamos, a kelenföldi P+R parkoló (és alakul az őrmezői is), forgalomcsillapított lett a Móricz Zsigmond körtér és napi körülbelül négyezer kerékpáros teker erre. A Szent Gellért téren jelenleg is egy sávon lehet a Bartók Béla útra kanyarodni, és északi irányba is egysávos utakba torkollik a forgalom. Arról nem is beszélve, hogy a Bartók Béla út és közvetlen környéke nyújtja ma Budapesten a legelfogadhatóbb nagyvárosi életformát: az elmúlt években például kulturális és vendéglátóipari walhalla alakult itt ki, a pesti oldal minden elriasztó, arctalan jelensége nélkül. Ha mindezt értéknek tekintjük, akkor azt illene megtartani is, márpedig a gyalogos és kerékpárosbarát utcák gazdasági fejlődést, jobb életminőséget hoznak magukkal.

A BKK hivatkozott közleményéből fehéren feketén kiderül, a főváros továbbra is elkötelezett az összehangolt fejlesztések és a budapesti kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása mellett, ugyanakkor a Bartók Béla úti fejlesztés csak olyan lehet, amely „egységes kialakítást nyújt az érintett útszakaszokon és a villamosmegállók környezetében”. Legyen így, kibúvó nélkül, jelentsen bármit is az utolsó tagmondat.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!