Ambiciózus vasútfejlesztési elképzelések a Vajdaságban

Az Újvidéktől Szabadkáig vezető, emelt sebességű vasút megépítése után a bánáti  vasútvonalat is korszerűsítik, felgyorsítják a Belgrád–Šid vasút újjáépítési munkálatainak előkészületeit, továbbá kezelésbe veszik a Verbásztól Zomborig tartó szakaszt. De mi a helyzet a 150-esen?

Szerbiában korábban nem tartották különösebb becsben a vasutat, de az utóbbi idők látványos és sikeres beruházásai óta központi helyet élvez a sajtóban a közlekedési alágazat előnyeinek méltatása. Tény, a korábbi, már-már használhatatlan vasúti szolgáltatások miatt a közönség leszokott a vonatozásról; déli szomszédunkban lépten-nyomon hangoztatják, a fiatalabb generációk mindezidáig csak hallomásból ismerték a vasutat.

Erre tessék: a 2022-ben átadott, kétszázzal járható Belgrád–Újvidék szakaszon bizonyos időszakokban nem lehet felférni a szerelvényekre, aki csak teheti, vonatozik hivatásforgalomban, és minden egyéb küldetés keretében. A Budapest–Belgrád – a Száva és a Duna összefolyásánál elterülő fővárosból nézve Belgrád–Budapest – vasúti nagyprojekt vajdasági szakaszának elkészültével pedig hamarosan, körülbelül négy hónap múlva megindul a forgalom Újvidék és Szabadka között is. További beruházások keretében ugyancsak 200 kilométer per óra engedélyezett sebességre építik át a Belgrádból a horvátországi határátmenet Šidbe vezető vasútvonalat, a Bánát az Újvidék–Szabadka vonaltól keletre eső vasútján pedig 120 lesz a tervezési sebesség. A Pancsova (Pančevo)–Nagybecskerek (Zrenjanin)–Banatsko Miloševo–Csóka (Čoka)–Zenta–Szabadka útirány mintegy 200 kilométer hosszú, plusz húsz kilométer a Nagykikindán át Romániába vezető ág, vagyis lesz majd teendő bőven.

Rendkívül felértékelődött Verbász (Vrbas) vasúti csomóponti szerepe: egyrész felélesztik a Zombor–Cservenka (Crvenka)–Verbász–Szenttamás (Srbobran)–Óbecse (Bečej) vonal nyugati szárnyát, amin két és fél éve függesztették fel a személyforgalmat, másrészt a vasúti megállóhely nélkül maradt Kishegyes (Mali Iđoš), a montenegróiak által lakott Szeghegy (Lovćenac), továbbá Piros (Rumenka) utazni vágyó népe az új, verbászi állomáson (Vrbas Nova) szállhat fel az Újvidékre, vagy Szabadkára tartó vonatokra.

A vajdasági emelt sebességű vasút (ahogy ottanság nevezik: „gyorsvasút”) azonban hiába készül el az őszre, felében, harmadában mindaddig értelmét veszti, amíg nem fejezik be a magyarországi szakaszt. Mivel a vasútépítési sikerekből odaát komoly politikai tőkét kovácsoltak (itthon is lehetne…), Szerbia vezető- és szakpolitikusai kiéhezettek egy új, nagyhorderejű bejelentésre, amikor is nevesíthetik, mikor indulnak meg a két főváros közötti vonatok. Megbízható informális csatornákon hozzánk is eljutott, valóban szeretnék tudni, mi a helyzet Kelebia és Soroksár között (150-es számú vasútvonal), de az Indóház online sajnos nem tudott válaszolni a tolmácsolt kérdésre: a magyar szakasz építése – szemben a déli szomszédunknál elfogadott és bevált gyakorlattal – nem a nyilvánosság előtt zajlik.

A legfrissebb magyarországi híradások a témában tavasziak, az egyik forrás pedig maga a szerb elnök, Aleksandar Vučić, aki interjút adott a kínai China Global Television Network (CGTN) műsorszolgáltatónak. Ekkor jegyezte meg: „…bízunk benne, hogy magyar barátaik 2025 végéig vagy 2026 február–márciusára végeznek a magyar oldalon.” Májusban ugyancsak a CGTN adta hírül, újraindultak a vágányépítési munkálatok a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán, miután a kínai–magyar építőcsapat tavaly szeptemberben szerteágazó okok miatt leállította azokat.

(fotó: Vasútépítés a Vajdaságban, Tanjug/Dimitrije Nikolic)