Álomhatár: Atlanta évi százmillió utasa

December 28-án az atlantai reptéri tűzoltók hagyományos vízsugárral köszöntötték a Delta Gulfportból érkező járatát, fedélzetén a 35 éves Larry Kendrickkel: ő lett 2015-ben Hartsfield-Jackson százmilliomodik utasa, illetve vele érte el ezt a bűvös számot először a történelemben a légikikötők közül a Georgia állambeli Atlanta. Sőt, a legfrissebb hírek szerint az év utolsó napjainak ünnepi forgalma még rátett egymilliót a bűvös százra. A szerencsés utas, egy építőmunkás, autót, mindenféle más ajándékot és természetesen bárhová érvényesíthető szabadjegyeket is kapott ajándékba.

Ami az egyszerű álomhatáron túl fontossá teszi az eredményt, az az, hogy mindezt Atlanta Hartsfield ráadásul meglehetősen stabil, töretlen növekedés révén születhetett meg, évi öt százalék fölötti arányban.

Az Airways News elemzése azzal a viszonylag nyilvánvaló ténnyel indul, hogy a hatalmas forgalom legnagyobb részét a világ második legnagyobb légitársasága, a Delta hozza Atlantába és viszi tovább más amerikai városok felé. Ez az óriáscég bázisreptere, napi majdnem ezer(!) járattal, 2014-ben ez 79,2 millió, tavaly pedig feltehetően több, mint 83 millió utast jelentett, a végleges számokat később hozza majd a társaság nyilvánosságra. Érdekes, hogy eközben erősen csökkent a másik nagy atlantani társaság forgalma, ugyanis a Southwest egyre inkább point-to-point hálózatot épít a nagy csomóponti járatrendszer helyett, így aztán 2015-ben a diszkontcég „csak” kevesebb, mint tízmillió utassal járult hozzá az atlantani csúcshoz.

Az elemzés érdekes részleteket említ a konkurens óriásrepterekről is. A legkomolyabb amerikai versenytárs a Chicago O’Hare, amelynek forgalmát azonban az elmúlt évtizedben indult recesszió sokkal inkább sújtotta, mint Atlantát. 2009-ben a világ legnagyobb reptereinek listáján a második pozíciót az északi óriás helyett átvette a londoni Heathrow. Majd beindultak az ázsiai feltörekvők, Peking 65,4 millióval már a harmadik lett, 2014-ban viszont 86,1 millióval már a második, ami mögött egészen elképesztő felfutás áll, a forgalom megnégyszerezése a kétezres évek eleje óta. Ugyancsak befutott a legnagyobb tíz sorába Dubai és Isztambul is, még Pekingnél is meredekebb növekedéssel.

Az egészen pontos számok ismerete nélkül is világos azonban, hogy Peking növekedése 2015-ben lelassult, és a kínai főváros már mintegy tízmillióval szorult Atlanta mögé, nemcsak a kínai gazdasági robbanás visszafogása miatt, hanem mert a kínai légiforgalmi irányítás számára a növekvő forgalom nehezen kezelhető kihívást jelentett.

Mind Isztambul, mind Dubai közben új repterek építésébe fogott, illetve Isztambulban már jelenleg is fontos és növekvő szerepet kap az ázsiai oldalon lévő Sabiha Gökcen. Mindkét város sokkal inkább közeledik ahhoz a modellhez, amit például London, Párizs vagy New York képvisel, vagyis hogy a megapoliszok légiforgalma több repülőtér között oszlik meg, hasonló változás várható Pekingben is, ha elkészül a várostól délre fekvő új hatalmas légikikötő. Ami amúgy megintcsak azt jelenti, Atlanta elsőbbségét nem veszélyezteti a következő években, talán a következő évtizedben sem a máshol még dinamikusabban erősödő, de több reptérre eloszló forgalom, olvasható az elemzésben.

Egyébként amint arról portálunk is beszámolt, ha nem az utasok, hanem a gépmozgások számát vesszük alapul, egészen másképp néz ki az élmezőny, eszerint ugyanis 2014-ben Chicago volt az első és Atlanta volt a második. A 2015-ös végleges adatokra még bőven várni kell, de ez a jelenség is jelzi azt a trendet, hogy a légiközlekedésben az egyes kategóriákon belül inkább a nagyobb kapacitású gépek felé tolódik el a forgalom: egyre több utast szállítanak a társaságok, lehetőség szerint egy-egy várospár között azonos számú járattal.

Néhány jellemző adat Atlanta Hartsfield hivatalos oldaláról: a pályák száma öt, a leghosszabb a 9L/27R, 3624 meter. Az utashidak száma 207, ezek közül csak negyven szolgálja a nemzetközi terminálok forgalmát. A reptér Georgia állam legnagyobb munkaadója, 63 ezer alkalmazottal. Teljes területe 1900 hektár, ebből az első földdarabot 1925-ben bérelte a város akkori polgármestere repülési célokra, és a következő évben szállt le itt az első postajárat.

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!