A személyszállításra fókuszálnak a lett vasútfejlesztések

A Lett Vasút (LDZ) hosszútávú fejlesztési stratégiája egyértelműen a vasutat szánja az ország közlekedési gerincének – a teherszállításnak viszont nem hagynának sok terepet.

A balti ország számos nagyberuházást tervez, ezek viszont elsősorban a személyszállítást helyezik a középpontba, nem pedig a vasúti árufuvarozást. A vasúttársaság egy olyan fenntartható és integrált közlekedési rendszert akar létrehozni, mely az utasok és az áruk mobilitását egyaránt elősegíti. A hosszútávú terveik alapján a lehető legnagyobb mértékben ki szeretnék használni a vasutat, a beruházások között ezért a biztonságot, a pályasebesség növelését, a forgalom optimalizálását, továbbá egyéb korszerűsítéseket célzó projektek szerepelnek, de vasútállomásokat is létre akarnak hozni. Az ambiciózus tervek, az Európai Unió Zöld megállapodása, és általában az európai zöld közlekedési célok ellenére az LDZ azonban mégsem szán elegendő szerepet a vasúti árufuvarozásnak. Mivel a balti országok egyre fontosabbá válnak az Európa és Ázsia, valamint Skandinávia közötti árufuvarozásban, a vasúti áruszállítás elősegítésének kiemelt szerepet kellene viselnie a lett beruházások között.

A leginkább említésre méltó fejlesztés, hogy a vasúttársaság nagy lendülettel vágott neki azon céljának, hogy az 1934 kilométer hosszú, széles, 1524 milliméteres nyomtávú vasúthálózat nagy részét 25 kilovolt 50 hertzes váltakozó áramú rendszerrel villamosítsa, többek között a Zasulauks–Bolderāja szakaszt. Az elmúlt évek során a jelentős teherforgalommal bíró, 218 kilométer hosszú Riga–Krustpils–Rēzekne–Daugavpils vonal villamosítása állt a középpontban. A személyszállítás előtérbe kerülésével, valamint a környezetvédelmi előírások értelmében viszont a már évtizedekkel ezelőtt három kilovoltos egyenáramú rendszerrel villamosított vonalakon is át kell alakítani a betáplálást. Habár az LDZ a személyszállításnak szán igazi szerepet, a villamosításból a teherszállítás is profitálhat, mivel a villamos mozdonyok által vontatott szerelvények fenntarthatóbbak és gyorsabbak lehetnek.

Lehet vitatkozni azzal, hogy az az állami vasúttársaság, amely a jövőbeli stratégiái közül szinte teljesen kizárja a teherszállítást, tévedésben van és elmaradott, kiváltképp, hogy a vasúti árufuvarozás fontos összetevője az EU zöld terveinek, ennek következtében pedig egyre több társaság igyekszik azt használni a szállítási láncaiban. Lettország azonban fokozatosan fejleszti a közlekedési hálózatának eme részét, így van lehetőség a hibákra és azok kijavítására is. Például az LDZ csak 2021 júniusában vezette be az intermodális és kombinált fuvarozási módokat. Ilyen értelemben véve pedig a vasútnak bőven van lehetősége a fejlődésre az országban, hogy megszerezze a megfelelő pozíciót a növekedési stratégiájában. Remélhetőleg a Rail Baltica óriásprojekt, egyéb regionális beruházások, valamint a szomszédos országok gazdaságának növekedése még inkább hozzájárulnak majd ehhez – számol be a Rail Freight.

(Nyitóképünk forrása: Rail Freight)