A nagy kínai heliprogram, építik az új gyárat

Tavaly köttetett az üzlet, tegnap kezdték meg az építkezést: az Airbus Helicopters egyik legnépszerűbb könnyű helikopter-típusa, a H135 (korábban EC-135, Magyarországon a légimentők használják a típust), jövőre már a kínai Csingtao városában is készül, Santung tartományban, olyan jelentős kínai légiipari gyártóközpontok között félúton, mint Tiencsin és Sanghaj. A város néhány évvel ezelőtt azzal vált híressé, hogy itt épült meg a világ akkori leghosszabb, 42,5 kilométeres tengeri hídja.

Ez is utal arra, hogy az Airbus beruházása fontos része lesz a kelet-kínai technológiai központok láncolatának. A H135-ösök összeszerelő üzeme a tervek szerint jövőre már beindul, az első gépet 2019-ben bocsátják ki róla. A tavalyi keret-megállapodás száz példány elkészítésére szól, évi tizennyolcra, ha a gyártósor már teljes kapacitással dolgozik.

Az új gyár „gazdája” egy az Airbus Helicopters és két kínai cég által létrehozott közös vállalat, amelyben az európai félnek ötvenegy százalékos a tulajdonrésze. Az AH elnöke az ünnepségen kiemelte, ez a projekt igazi win-win megoldás arra, hogy a kínai fél forgószárnyasok iránti fokozott igényét kielégítsék, a kínai polgárok számára létfontosságú helikopter-szolgálatok fenntartására vagy beindítására. Az igény valóban valós: a hatalmas országban a földi közlekedési infrastruktúra a fejlett nyugati vidékekhez képest az ország belső, keleti területein még bőven nem tökéletes, és az is fontos, hogy a kínai mentő-, katasztrófaelhárító és rendfenntartó szervezetek megfelelő mennyiségben jussanak könnyű helikopterekhez.

Az Airbus Helicopters szerint a kínai piacon a következő években hatszáz gépre van szükség – csak a civil szférában és csak a kéthajtóműves könnyű helikopterek kategóriájában. Nem is olyan rég, 2014-ben volt, hogy Kínában először állítottak szolgálatba kifejezetten légimentő feladatokra készült forgószárnyast, és ez nem volt más, mint egy EC-135-ös. Azóta is érkeznek további gépek az országba. Egyébként az ilyen típusú munka- és hatósági repülések felfutása azzal párhuzamosan lehetséges, hogy a kínai hatóságok, változó ütemben ugyan, de egyre inkább szabadítják fel az ilyen típusú szolgálatok számára az országban az alacsony légteret, és teszik lehetővé, hogy a légtérmegosztás ne a légierő kizárólagosságát jelentse...

Ami a kínai beszerzéseket illeti, a pekingi vezetés láthatóan ügyesen oldja meg a különféle gépnagyságok szerint az importot, illetve a hazai gyártás beindítását. A közepes helikopterek kategóriájában is az Airbus Helicopters köthette a legnagyobb üzletet, az európaiak EC175-öséből, illetve most már H175-öséből húsz év alatt ezer készül Kínában AC352-es típusjellel, az elgondolás az, hogy az európai és észak-amerikai megrendelőknek az európai, a többinek a kínai gyár készíti a gépeket.  Ez a megállapodás azért is fontos, mert a gép katonai vonalon is szóba jöhet a kínai fegyveres erők Mi-8/17-eseinek leváltására, ez további 200–250 gépre szóló igényt jelent. Az első AC352-es tavaly szállt fel először a harbini AVIC termékeként, idén pedig immár ugyancsak Kínában készült hajtóművekkel repült a típus.

A nehéz és szupernehéz forgószárnyasok dolgában az elsőrendű partner Oroszország, a korábban nyilvánosságra hozott megállapodás szerint a világ jelenleg legnagyobb helikopteréhez, a Mi-26-oshoz képest kétszeres kapacitású gép közös fejlesztését határozták el, amely negyven(!) tonna hasznos teherrel képes repülni, főképp, mint katonai helikopter, de polgári használatban is fontos lehet tehergépként, bevethető lenne katasztrófavédelmi feladatokra, tűzoltásra, sérültek evakuálására, és így tovább. Mindeközben folytak már tárgyalások magának a Mi-26-osnak a közös modernizálása, továbbfejlesztése dolgában is, és valószínű, hogy ez a program a reálisabb, könnyebben megvalósítható, hamarabb beindítható.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!