Kína-Airbus összjáték, utasszállítóktól helikopterekig
Igen komoly lökéseket kapott új megállapodásokkal az európai gyártó és a kínai repülőipar együttműködése a napokban, több fronton is. Az új vagy meghosszabbított szerződések aláírására Hszi Csin-ping kínai elnök mostani párizsi látogatása adott alkalmat.
Az első és mondhatni leginkább kézzelfogható eredmény egy keret-megállapodás hetven Airbus utasszállító megvásárlásáról. Negyvenhárom lesz közülük a 320-as gépcsalád valamelyik verziója, és huszonhét lesz szélestörzsű A330-as, ez pedig jól jelzi a hatalmas kínai piac különféle szegmenseinek igényeit a hagyományos légitársaságoktól a diszkontokig, a belső járatok fenntartásától a hosszú távú interkontinentális vonalak működtetéséig. Az A330-as rendelés jelentőségét pedig az adja, hogy a kínai vezetés ezzel egy több éve húzódó rendelési blokádot oldott fel: Peking azért állította le az európai szélestörzsű gépek vásárlását, mert enyhén szólva nem értett egyet az uniós széndioxidadó kiterjesztésével az Unióba repülő Európán kívüli légitársaságokra.
Elvi megállapodás már korábban is született a Tiencsinben lévő A320-as összeszerelő üzem működésének meghosszabbításáról, most azonban már aláírt megállapodás garantálja a további tíz évet, 2016-tól 2025-ig, ez tehát azt jelenti, hogy a jelenlegi „classic” helyére lépő neo-változatot is gyártják majd Kínában. Ugyancsak része a megállapodásnak a gyártóközpont bővítése, hogy ez pontosan mire vonatkozik, több A320-asra, vagy netán szélestörzsű gép gyártására is, arról nem szólnak a hírek. Mindenesetre Tiencsinben újságíróknak egyszer már megmutattak egy területet a jelenlegi csarnok közelében, ahol az új összeszerelő épülne, netán már nagyobb befogadóképességű repülőgépek jövendő szülőhelyeként.
A most aláírt megállapodások között szélestörzsű gyártása nem szerepel, viszont a kiadott közlemény utal egy olyan központ létesítésének lehetőségére, amely szélestörzsű gépek belső berendezésével foglalkozik. Egyébként fontos lehet majd az Airbus–Kína-kapcsolatokban egy friss modifikáció fejlesztése is, az európai gyártó idén szeretné elnyerni a légialkalmassági bizonyítványt arra a kisebb felszállósúlyú A330-as „Regional” változatra, amelyet nagyobb forgalmú, de rövidebb vonalakra terveznek, kisebb hatótávolsággal és nagyobb utasszámmal, elsősorban a kínai piac igényei szerint.
A sajtó nyilván többet foglalkozik a repülőgépekkel, mint a repülőgépek mozgását meghatározó légiforgalmi irányítással, de Kínában a robbanásszerű légiközlekedési fejlődés sikere jelentős mértékben múlik azon, sikerül-e folyamatossá tenni az áramlást, zökkenőmentessé tenni a gépek repülését az útvonalakon, mert ugye hiába a sok gép, ha a (katonák által erősen korlátozott) légtér nem viseli el a növekvő forgalmat. Ezügyben fontos fejlemény az Airbus és a kínai légi hatóság, a CAAC közti megállapodás a legfrissebb Air Traffic Management, azaz ATM-rendszer meghonosításáról. Ez nem egyszerűen a légtérkapacitás bővülését szolgálja, hanem azt is, hogy a kínai légiközlekedés kevesebb üzemanyagot használjon és kevesebb káros anyaggal növelje az amúgy is kritikus környezeti terhelést.
Nem kevésbé jelentős, és ugyancsak meglévő alapokon fejleszthető tovább az európai csoport és a kínai cégek együttműködése a helikoptergyártás terén. A számok ebben az esetben különösen elképesztőek: húsz év alatt nem kevesebb, mint ezer készül közös gyártásban az Airbus Helicopters új sikertípusából, az EC175-ösből, amely AC352-es néven fut kínai gyártmányként.
A közepes kéthajtóműves gép fejlesztésében a két ország már eddig is együttműködött, a gyártást és a piacokat pedig úgy osztják meg, hogy Európa és Észak-Amerika vevőinek Franciaországban, a világ többi részéről érkező megrendelésekre pedig Kínában az AVIC helikopteres divíziójánál, az Avicopternél készülnek a gépek. Ez a kínai félnek különösen fontos esélyt jelent a globális gyártórendszerekhez való kapcsolódásra, és az itt készülő gépeknek amúgy lesz egy igen komoly helyi piaca is. A kínai légierő ugyanis a jelek szerint legalábbis részben ezzel a típussal szeretné a jövőben leváltani Mi-8/17-eseit, márpedig ezekből az orosz gépekből 220–250 szolgál a rendelkezésre álló adatok szerint a kínai fegyveres erőknél.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
