A kezdő mérnökök nettó 650 ezerért indulnának a pályán

A tavalyi évhez képest emelkedett a fiatal pályakezdők bérigénye.

A műszaki felsőoktatási képzésben résztvevő hallgatók közel kétharmada, 62,5 százaléka külföldön (is) tervezi a munkakeresést, de az országon belül még mobilisabbnak bizonyultak a jövő mérnökei.

Az Automotive Hungary autóipari szakkiállításon megrendezett Techtogether Automotive Hungary diákversenyhez kapcsolódva a szervező autopro.hu a Trenkwalder Recruitment Kft.-vel együttműködésben közös felmérést készített, amiben több mint négyszáz, a hazai műszaki képzésben résztvevő mérnökhallgató pályaorientációs, bérezési és elhelyezkedési elképzeléseit mérték fel.

A válaszokból kiderül, hogy a hallgatók hetven százaléka a diploma megszerzését követően kész az országon belül olyan helyre költözni, ahol a végzettségének megfelelő nyitott pozíciót talál. Ez az arány valamelyest kisebb a tavaly hetvenöt százaléknál, de még mindig elmondható, hogy a jövő mérnökei körében magas a költözési hajlandóság. Ezt persze nem ingyen teszik a frissen diplomázók: a Magyarországon elhelyezkedni kívánó mérnökhallgatók ötvenhét százaléka legalább nettó 650 ezer forintot szeretne keresni, de a válaszadók huszonkét százaléka már kezdő mérnökként is legalább havi nettó 850 ezer forintot keresne. További 32,5 százalék minimum nettó 450 ezer forintot vár el, a maradék tíz százalék azonban beérné a nettó 250 ezer–450 ezer forintos sávval.

Érdekesség, hogy tavaly a válaszadók huszonhét százaléka várt volna el kezdő mérnökként 850 ezer forint nettót, és további negyvenöt százalék várt legalább 650 ezer forint nettó fizetést.

A válaszadók 62,53 százaléka tervezi, hogy külföldön keres munkát a diploma megszerzése után. Ez az arány alig marad el a tavalyi hatvannégy százaléktól. A külföldön szerencsét próbáló mérnökök 16,87 százaléka nettó 5500 eurós (mintegy 2,1 millió forint) bért vár el legalább, további közel harmincegy százalék pedig legalább 3500 eurót (mintegy 1,3 millió forint).

Sokan élnének a home office lehetőségével is: bár a válaszadók közel negyven százaléka a munkahelyi munkavégzést preferálja, még nagyobb arányban (49,6 százalék) vannak azok, akik legalább két napot otthonról dolgoznának. Azok aránya, akik csak otthonról szeretnének dolgozni, alacsony, nem éri el a nyolc százalékot.

Idén négyszáznál is több válasz született, a minta azonban nem tekinthető reprezentatívnak: többségében (hetven százalék) férfiak töltötték ki a kérdőívet, és a válaszadók 63,2 százaléka Budapesten jár felsőoktatási intézménybe.