A hazai autóipar megkerülhetetlen tényezőjévé válna a MAGE

Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese egy éve tölti be a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) elnöki posztját. A vele készült interjúban beszélt a szervezet vezetése során tapasztalt kihívásokról, a MAGE szakmai fórumairól, valamint arról, hogy milyen célt tűzött ki maga elé MAGE-elnökként.

– Egy évvel ezelőtt nehéz piaci viszonyok között vette át a MAGE elnöki pozícióját. Mennyiben változott a járműipar fejlődését befolyásoló környezet az új elnöki év kezdetére?

– Az elmúlt év kihívásai közül három területet emelnék ki: elsőként az ellátási láncok megszakadását és az ellátási nehézségeket. Ezeket napjainkra sikerült jelentősen javítani. Bár a nehezén túl van az autóipar, a cégek továbbra is keresik a legoptimálisabb megoldásokat ezen a területen.

Ezzel szemben az energiahelyzet hosszú távon még mindig sok kérdést vet fel. A jelenlegi energiaárszint mellett a versenyképesség megtartása nagy kihívás a magyar járműiparnak.

A munkaerőhiány, valamint az elérhető munkaerő minősége egész Európában kihívást jelent a vállalatok számára, ezzel itthon is szembesülünk. Ha nincs elegendő magyar munkaerő, akkor a külföldről érkező munkavállalók növelésével átmenetileg kezelhető a probléma. A hatékonyság és a termelékenység növelése érdekében azonban az előttünk álló időszakban a robotizációban és az automatizációban rejlő lehetőségeket is ki kell maximálisan használnunk.

– Személyesen milyen kihívást jelentett a MAGE vezetése az elmúlt egy évben?

– A feladat elvállalásakor, nem a nulláról ugrottam a mélyvízbe hiszen korábban a MAGE elnökségi tagja voltam. Korábban is volt lehetőségem látni, hogyan működik a szervezet, milyen kihívásokkal jár a vezetése – ezért is mertem elvállalni a megbízatást. A MAGE-t alkotó nagyvállalatok munkáját bizonyos szinten össze lehet hangolni, hiszen sok olyan terület van, ahol közösen hatékonyabban tudjuk az érdekeinket képviselni. Az elmúlt egy év egyértelműen bebizonyította, hogy számos témában hasznos a konzultáció.

Az új elnökség együttműködő, folyamatosan jönnek az ötletek, mindenki maximálisan igyekszik kiaknázni a szervezetben rejlő lehetőségeket.

Egy példát is hoznék a közös témákra: a versenyképesség minden MAGE-tagvállalat számára egyaránt kiemelt jelentőséggel bír. Ami ebben megosztható egymással, azt meg is vitatjuk. Ez nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kisebb tagjainknak is hasznos.

– Említette a versenyképességet, de melyek a további legfontosabb témák, amelyekkel foglalkozik ma a MAGE elnöksége?

– A kiemelt témákat szakmai fórumok keretében vitatjuk meg. A HR Szakmai Fórum – amely a legrégebbi szakmai platformunk –, az aktuális munkaerőpiaci helyzet kihívásaira készít elő válaszokat és megoldási javaslatokat. A cél a tagvállalatok versenyképességének megőrzése. A munkacsoport a legégetőbb humán erőforrás kérdésekkel foglalkozik, kidolgozott már javaslatokat hiányzásmenedzsment, juttatási rendszer és dolgozói elégedettség-felmérési témákban egyaránt. Szakképzési fejlesztési és fenntartható foglalkoztatási témakörökben konkrét javaslatokat készített a kormány részére.

Idén két új fórumot szerveztünk, hogy segítsük tagvállalataink alkalmazkodását a gyorsan változó gazdasági környezethez.

A Versenyképességi Fórum több témakörrel indult el. A fő fókuszterületek a költséghatékonyság, kiszámíthatóság és rugalmasság, innovációs képesség, infrastruktúra fejlesztése. A versenyképesség megőrzése kulcsfontosságú tagvállalatainknak a nemzetközi versenyben és a hazai pozíciók erősítése érdekében.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ESG-nek való megfelelés elősegítése érdekében támogatási konstrukciót dolgozzon ki a kormány. Külön Fenntarthatósági Szakmai Fórumot hoztunk létre a fenntarthatósági kérdéseknek, amely elsősorban az ESG szempontok szerinti beszállítófejlesztésekre, energiaellátásra, energiahatékonyságra és a digitalizációra fókuszál.

– Milyen egyéb aktuális témákban folytat lobbitevékenységet az egyesület?

– Több területen is párbeszédet kezdeményeztünk a magyar kormánnyal. Számos versenyképességet elősegítő javaslatot tettünk a kormányzat különböző szintjein az energiaárakkal, energetikai fejlesztésekkel, innovációval kapcsolatban, valamint a megújuló energia támogatását is igyekszünk elérni. Mindemellett az adminisztratív költségek csökkentését is fontos feladatnak tekintjük.

– Hogyan változott a MAGE tagság az elmúlt évben?

– Az elmúlt években folyamatosan növekedtünk, 2023-ban nyolc új taggal bővültünk, jelenleg hetven tagvállalatunk van. Ezek a cégek több, mint százezer embernek adnak itthon munkát és a magyar járműipari export körülbelül nyolcvan százaléka rajtuk keresztül realizálódik. Abszolút meghatározó ez a kör a magyar járműipar életében.

– A MAGE tagsága elsősorban nagy, nemzetközi vállalatokból áll. Mennyire lehet így nyitott a szervezet a magyar kis- és középvállalatok felé?

– Ma is vannak kisebb magyar cégek a tagjaink között. A MAGE elnökségének pedig egyik stratégiai célja minél több hazai kkv-t bevonzani. Ehhez be kell tudnunk mutatni ezeknek a vállalatoknak, hogy milyen hasznuk lesz a tagságból. Részben ezért is hoztuk létre a szakmai fórumokat, hogy minél szélesebb körben vehessenek részt a tagvállalatok a közös munkában. Eddig úgy tapasztaljuk, hogy a kicsiktől kezdve a legnagyobbakig zajlik a közös munka, a vállalatok pedig tudnak egymásnak újat mutatni.

A szakmai fórumokban való részvétel is azt igazolja, hogy a kisebb vállalkozások számára is hasznos a MAGE-tagság. Ez abból is észrevehető, hogy az elmúlt években belépett új tagok többsége kisvállalati körből érkezett.

A nagyvállalatok akkor tudnak igazán versenyképesek lenni Magyarországon, ha mögöttük a Tier 1-es, Tier 2-es vállalatok is azok. A nagyok nem működhetnek egyfajta szigetként, kell mögéjük a helyi beszállítói háttér. Úgy gondolom, ez hazánkban működik is, de fontos, hogy a kkv-k is fejlődjenek, működőképesek legyenek. A számukra is megfelelő szabályozás és környezet kialakítása közös érdek.

– Melyek az év második felének fontosabb eseményei?

– A szakmai fórumok mellett az egyesület több fontos szakmai programot is szervez. A MAGE kezdeményezésére a hazai beszállítók fejlesztése érdekében a HIPA-val közösen regionális beszállítói workshopokat tartunk, ahol a program házigazdája mindig egy tagvállalatunk.

Egy, a MAGE HIPA-val kötött megállapodásnak köszönhetően az idén ismét lehetőség nyílik tagvállalataink beszállítóinak, hogy fejlesztési tréningeken vegyenek részt. A képzést teljes egészében a HIPA finanszírozza. A program már több éve sikeresen működik: a korábban integrátorként részt vevő tagvállalatok száma tizenkettő, de a célunk, hogy további tagvállalati beszállítóknak is elérhető legyen a képzés.

A programok mellett részt veszünk kerekasztal beszélgetésen, a RecruiTech Blue HR konferencián, illetve társszervezőként együttműködünk a Techtogether+ járműipari szakmai konferencián is.

– Három év van még hátra a hivatalos négyéves elnökségi periódusból. Milyen célokat szeretne elérni az egyesülettel 2026-ig?

– Az új elnökség megválasztását követően az első ülésen áttekintettük, hogy kik vagyunk, hol tartunk. Lefektettük, hogy a MAGE a magyar járműipar legerősebb és leg elismertebb szervezete, amely az iparág hatékony képviseletét látja el. Célunk, hogy minden tagunk részére hasznos munkát végezzünk, erre szolgálnak a szakmai fórumok is.

Úgy szeretném átadni négy év után az elnöki tisztséget, hogy addigra megvalósuljon az a cél, hogy a MAGE megkerülhetetlen tényezővé válik az autóiparban. Szeretném elérni, hogy bármilyen, a működési környezetünket érintő változás kizárólag a MAGE véleményének kikérésével valósulhasson meg. Azt gondolom, jó úton haladunk efelé: ha segítőkészen, javaslatokkal, felmérésekkel alátámasztva jelentkezünk a kormányzatnál, akkor ezt szívesen veszik, és a javaslatainkat lehetőség szerint be is építik a jogszabályokba, törvényekbe. Meggyőződésem, ha ezt így folytatjuk, akkor a ciklus végére már automatikusan kikérik majd a MAGE véleményét.