Palkovics, Mosóczi, Bártfai-Mager, Fürjes
A negyedik Orbán-kormány megalakulása a közlekedés irányításában is változást hoz. Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), ahonnan eddig irányították a közlekedési ágazatot. Megalakul viszont az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), az új felállásban szakmailag ide tartozik a közlekedés.
Fontos, hogy az európai uniós támogatások ugyancsak az elég sok területet megkapó új tárcához tartoznak majd, hiszen a közlekedési beruházások legfőbb forrása ez.
A minisztérium vezetőjének, Palkovics Lászlónak biztos, hogy több köze van a területhez, mint az NFM korábbi első emberének, hiszen az 1965-ben Zalaegerszegen született szakember a Műegyetem Közlekedésmérnöki karán végzett 1989-ben autógépész szakon.
A nagy munkabírásúnak tartott Palkovics karrierjében már a kezdetektől egyaránt jelen van – ha nem is mindig egyforma súllyal – a tudományos, az oktatási, az üzleti és a közéleti szerepvállalás. A BME-n a kari KISZ-bizottság titkára lett, diplomázás után bent maradt az egyetemen, a szamárlétrán gyorsan emelkedve már 2000-ben egyetemi tanár lett, de a Gépjárművek tanszék vezetését már 1994-ben megkapta.
Ennek természetesen feltétele volt az ugyanilyen gyors tudományos előmenetel is, kisdoktor, kanditátus, nagydoktor, levelező tagozatú majd rendes akadémikus lett, utóbbi 2013-ban.
Az új miniszter életrajzán nem könnyű kiigazodni, mert egyetemi karrierjével párhuzamosan próbálta ki magát az üzleti életben is. Ha a külföldi és belföldi vendégkutatói periódusokat és a szakmai-társadalmi szervezetek vezetését nem is vesszük most számításba, az üzleti világot feltétlenül: a magyar járműipari beszállítók egyik legfontosabbjánál, a Knorr-Bremsénél 1995 óta töltött be igazgatói posztokat a magyar, a német és az európai szervezeti egységekben.
A kecskeméti Mercedes-gyár érkezésével a felsőoktatás és az ipar közötti együttműködésen dolgozott a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyetteseként, nevéhez fűződik a támogatói szerint az ipar szakembergondjait megoldó, bírálói szemében viszont a diplomát leértékelő duális képzés meghonosítása.
Politikai karrierje 2014-ben indult újra: az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási, majd 2016-tól oktatási államtitkára. De az év végén hátralép, kormánybiztosi címét nem a dolog fontossága miatt idézzük (a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős), hiszen sokan már akkor azt mondták, hamarosan miniszterként láthatjuk viszont.
Az iho.hu információi szerint az új ITM-ben Mosóczi László felelős a közlekedésért. Ez nem nagy változás, hiszen 2016-tól ugyanez volt a feladata az NFM-ben. Mégis változás, hogy ott helyettes államtitkár volt, most viszont államtitkár lesz.
Az 1959-es születésű Mosóczi ősvasutasnak mondható, miután végzett a BME Közlekedésmérnöki Karán rendszerszervezőként, hamar a MÁV-központba került. Kétezernégytől felsővezető, pályavasúti főnök, vezérigazgató-helyettes, MÁV-Start elnök-vezérigazgató is volt. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető elnöke 2013-ban lett, 2014-től a Nemzeti Infrastruktúra-kezelő igazgatója. Időközben üzleti diplomát és egyetemi doktorit is szerzett.
A szakmai irányítókon túl fontos szerepe lehet még a közlekedésben az új kormányból Bártfai-Mager Andreának, aki a hírek szerint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter lesz. Így ő nevezi majd ki az ágazat állami tulajdonú cégeinek vezetőit.
Fontos szerepe lehet a közlekedésben Fürjes Balázsnak is. A Miniszterelnökségen vezetésével jön létre egy új szervezeti egység, amely Budapest és az agglomeráció ügyeiért felel majd. Így természetesen az itteni közlekedésért is. A jogász végzettségű Fürjes 2011-ben lett a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosa, előtte a magánszektorban dolgozott.
A Fürjes-iroda tovább csökkenti majd a fővárosban az önkormányzatiságot, még jobban erősítve a kormány itteni hatalmát, mondják a lépés bírálói. A közlekedés szempontjából mindenesetre nem volt aranykor Tarlós István eddigi főpolgármesteri korszakának utolsó szakasza. A BKK gyengítése, a 3-as metró felújítása körüli botrányok és az érdektelenség juthat az eszünkbe, utóbbira fontos példa a HÉV-ek elpasszolása a MÁV-hoz.
És ezzel el is érkeztünk arra a pontra, amiben Fürjes Balázs érkezése feltétlenül javulást hozhat. Végre lesz egy szervezet, ahol az agglomerációt és Budapestet együtt, nem pedig mereven szétválasztva vagy éppen egymás ellen kijátszva kezelik.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!