Megjött az orosz szupergép Budapestre
Az új vendégnek a reptéren kijár a tűzoltófecskendők tisztelgése, node ki látta a messzeségben, amint a sötétben begurul ez a csinos kis gép?
Ellentmondásos információk keringtek korábban a Szuhoj Superjet S100-asának első budapesti leszállásáról: az első hír szerint ez valamikor karácsony előtt történik majd, aztán kiderült, hogy jóval hamarabb.
Igaz, ferihegyi kémeink jelentése szerint az Aeroflot már jónéhány járatát ezzel a típussal jelezte, aztán csak a szokásos Airbusok érkeztek. de ezalkalommal a hétfői 153-as járatot tényleg a Superjet teljesítette, a menetrendhez képest mindössze tíz perc késéssel, de sajnos a menetrendnek megfelelően már fényképezhetetlenül sötét időpontban.
Volt, amikor úgy hittük, a magyar nemzeti légitársaság majdani új típusa érkezik, de ez a terv a jelek szerint csendben elsüllyedt valahol. Maga a gép viszont lassan de biztosan kapaszkodik a rendelések létráján, noha hallani híreket a friss típusok szokásos gyerekbetegségeiről, a többletsúlyról és a hajtóművek túlfogyasztásáról. Ezek azonban, mint más gépek fejlesztésénél is láthattuk, korrigálható hibák.
A Superjet igazi jelentősége talán inkább abban áll, hogy ezzel a típussal Oroszország szemlátomást hatalmasat akar lépni előre, több évtized stagnálása után. És a nyugati gyártók is láthatóan komoly lehetőséget szimatoltak abban, hogy a korábbi kíváló orosz repülőgépépítő hagyományokat, amelyek olyan gyönyörű és pazar, de kissé gazdaságtalan gépeket alkottak, mint az általunk is szeretett Tu–154-esek, sikerüljön összepárosítani a nyugati fejlett hajtóműtechnológiával, digitális rendszerekkel.
A Ferihegyen landoló gép tehát azt jelenti, hogy Oroszország a korábbi elszigetelt tervezési struktúrák nyitásával be akar lépni a modern polgári aviatikába. És ez még akkor is igaz, ha a Szuhojok példányszáma egyelőre még bőven nem fedezi a lecserélésre váró régebbi, gazdaságtalan típusok példányszámát Oroszországban.
És persze arra is várunk, ami ebben az új gépben az igazi meglepetés lehet. Hogy rászolgáljon a Superjet névre, amit, az az igazság, sokan némi irónikus mosollyal fogadtak, különösen nyugaton. Amikor először mutatták be Farnboroughban, 2006-ban a részletes terveket, volt szerencsém interjúzni egy orosz szakújságíróval, aki arra figyelmeztetett, hogy ezt a gépet olyan követelmények szerint készítik, amelyek komolyan eltérnek a vetélytársakétól: regionális utasszállítót teremtenek – a nagyobb kategóriák hatótávolságával.
Ez a kis gép, ha majd kijön az újabb verziója is, nagyon nagyot fog tudni repülni, és az oroszok azt remélik, hogy mivel modern konstrukcióról van szó, ez a különleges adottsága majd egyáltalán nem csak a hosszú szibériai járatokon lesz vonzó a világban.
