A füstokádó öreg busz is jobb, mint az autók

Nekem otthon kell(ene) hagynom az autómat, bezzeg a BKV füstköpő kohószökevényei szaladgálhatnak a városban! – panaszkodtak sokan azok közül, akiknek környezetvédelmi szempontból korszerűtlennek minősített, azaz piros vagy fekete hatszögű matricás kocsijuk van Budapesten.

Igazuk van? Leegyszerűsítve úgy is feltehetnénk a kérdést: mennyi üzemanyagot és környezetszennyezést igényel egy fő célba juttatása autóval, illetve autóbusszal?

Egy átlagos személyautó maximum öt főt tud szállítani, egy szóló autóbusz hetvenet, a csuklós pedig százhúszat. A benzines személyautó átlagos városi fogyasztása nyolc liter száz kilométerenként, egy dízelgépkocsié hat. Egy szóló busz átlagos fogyasztása negyven liter, a csuklósé ötven. Tehát egy személy száz kilométert öt főt szállító autó esetén 1,6–1,2 liter üzemanyag elégetésével tud megtenni. Ha autóbuszt választ, akkor 0,57–0,41 liter üzemanyagot éget el az őt szállító eszköz.

A fenti számítás idealista, az autó és a busz esetében is maximális kihasználtságot tételeztünk fel, ami gyakorlatilag ritkán teljesül. De feltehetően itt a buszok kárára tévedünk, hiszen a budapesti utcákon mondjuk egy hétköznap reggel az autók zömében csak a sofőr ül (vagyis a maximum ötöde), miközben pár utassal ténfergő buszt ilyenkor nehéz találni. Vagyis az autók relatív terhelése kisebb, mint a buszoké, tehát a valós eredmény még inkább a közösségi közlekedés javára húz.

A Budapesti Műszaki Egyetem honlapján elérhetőek egy átlagos autó és egy hazai forgalomban részt vevő busz emissziós jellemzői, ennek alapján pontosabb képet kaphatunk. Az igazán szmogos (téli) időszakban általában megnövekvő nitrogén-oxid- (NOX) és részecske- (PM) kibocsátásokat hasonlítjuk össze. (A NOX rövidítés magyarázata, hogy többféle nitrogén-oxid adatát összegzi.)

A benzinmotoros autók gyakorlatilag nem bocsátanak ki koromrészecskéket, egy kilométeren 0,3 gramm nitrogén-oxidot engednek a levegőbe. A dízelautóknak kilométerenként 0,09 gramm a részecske- és 0,61 gramm a nitrogén-oxid-kibocsátásuk belterületi forgalomban.

A buszok részecskeemissziója 0,14 gramm kilowattóránként, a nitrogén-oxid-kibocsátásuk 6,51 gramm. A buszok átlagos energiafelhasználása 4,5 kilowattóra kilométerenként, azaz a kilowattórában megadott számokat 4,5-del szorozva kapunk a személyautóval összehasonlítható adatokat. Tehát egy átlagos közép-magyarországi busz kilométerenként 0,63 gramm kormot (szilárd részecskét) és 29,29 gramm nitrogén-oxidot engedhet a levegőbe. Vagyis korom szempontjából 2006-ban egy átlagos busz hét dízelautóval volt egyenértékű, miközben hét dízelüzemű gépkocsi maximum csak harmincöt személyt tud elszállítani, a busz akár százhúszat is.

Nitrogén-oxidok tekintetében már egyenértékű lenne a kibocsátott káros anyag mennyisége, ha minden autóban öten ülnének. Az összehasonlításban a benzinmotoros autókat az elégetlen szén-hidrogén (0,4 g/km CH vagy HC) tekintetében célszerű bevonni. Egy busz emissziója 0,6 g/kWh azaz 2,7 g/km, ami hét személyautónak felel meg.

Nézzük, mit tud egy EEV normának megfelelő dízelmotorral felszerelt busz, amiből Budapesten egyetlen példány közlekedik, és már az sem sokáig. A részecskekibocsátása maximum 0,02 g/kWh lehet, a nitrogén-oxid-emissziója 2 g/kWh, szén-hidrogén-emissziója pedig 0,25 g/kWh. Azaz 0,09 g/km PM, 9 g/km NOX, és 1,125 g/km HC. Tehát egy korszerű busz részecskekibocsátása megegyezik egy átlagos dízelautóéval, a nitrogén-oxid-emissziója tizenöt autóéval vagy három benzinmotoros autóéval.

A BKV nagyarányú járműcseréjének tehát lenne értelme, de az autósok is nyugodtan átülhetnek a régi buszokra is, mert bizonyítottan kevesebb szennyező anyag kerül a közösségi közlekedés használatával a levegőbe. És mindezt az átlagos autókra számoltuk ki, az elmúlt napok szmogriadóiban pedig csak a legszennyezőbb, piros és fekete matricás autókat tiltották ki elvileg a forgalomból. Azokra pedig fokozottan igaz a fenti megállapítás.

Felhasznált irodalom: Dr. Fi István: Úttervezés